Tudnátok írni ezekről valamit?

A mózeskosár gyékényből készül, kisbabák hordozására szolgál. Manapság már nem túl sok helyen használatos.

(Mivel köznév, ezért kisbetűvel kezdjük, függetlenül attól, hogy a Mózes tulajdonnév az összetett szó előtagja.)

A többi kérdésről sajnos halványlila segédfogalmam sincs. :(

Üdv. :)

Pedig Berta, pedig még a 2-est tudhatnád. Van egy zsoltár, mely szerint "Megkened fejemet olajjal", ez utal a szertartásbeli szerepére.

Büntetésként pedig ott van a szurokba forgatás.

Hadi célra az ókor óta folyamatosan használják Európában biztosan, de gondolom, a világ más részein is. Millió és egy példát lehetne felsorolni.

A görögtűz simán Google/Wiki barátaink segítségével megoldható. Viszont az arab kézigránát az nem ilyen egyszerű kérdés, fogalmam sincs, hogy miről van szó. (Felmerül a gyanú, hogy van valami feldolgozandó forrásod, amiből mindezt megtudhatod, és ott van leírva.)

Pff...

Ugye, nem gondolod komolyan, hogy KŐolajat használtak volna?

Növényi olajakat használtak, kérlek szépen, jellemzően olívaolajat. Nem csak a vallási szertartásokban (királyok és próféták felkenése), hanem gyógyászati és kozmetikai célokra is.

Dereng egy bizonyos nárdusolaj is, de nem tudnám megmondani, ez milyen növény lehet.

Találtam egy kérdést a témában, ha érdekel, olvasd el:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..

(Az összes válasz jó, kivéve az utolsó. Őt nem szabad komolyan venni, a kategória egyik legnagyobb trollja.)

Amennyire én tudom, eredetileg valamilyen kőoalszármazékot (is) használtak, mert a juhászoktól vették át a hagyományt, akik a bárányaikat azzal kenték be. Aztán mivel később nyilván szakrális hagyomány lett, így már mindenféle egyéb olajak helyettesítették az olajat. (A kőolaj nem csak fekete trutyis szar tud lenni, hanem pl a vazelin is kőolajszármazék. Fehér, nem büdös olajszármazékok is vannak.)

Mivel a bárányokat az élősködők ellen védték az olajjal, nehezen tudom elképzelni, hogy kellemes illatú mirtuszolajat használtak volna erre a célra.

Rendben, logikusnak tűnik, hogy az állatokat nem drága olajokkal kenegették. És az is oké, hogy a kőolajszármazékok nem mind feketék; gondolom, a feldolgozás során változik a színük.

De honnan szedték akkor azt a bizonyos kőolajszármazékot az ókori Izraelben és a környékén, amit használtak? Akkoriban még csak úgy feltört a földből a kőolaj? :D

Vagy fúrtak egy kutat, építettek hozzá egy finomítót; megszervezték a munkálatokat stb.? :D

Csak úgy elgondolkodtam... :)

Berta:

Egy halom kerdesed volt anno amire valamiert nem valaszoltam, pedig erdekes.

Nos a kooalajat az okorban felszini olajlelohelyekrol nyertek. Nyilvan ha egyszer hasznaltak olajat (amit tudunk) es nem volt olakut, akkor is valahogy csak hozza kellett jutniuk. Az olaj olykor a felszinre tor, ahogy pl aranybol is leteztek szinte tiszta telerek, de ezeket mar nyilvan leraboltak eleink.

Finomito hijan kenytelenek voltak kopulessel, szuressel tisztitani az olajat. Az olajban a fekete cucc az mind kosz, lebego talajreszecskek. Ha megnezed akar a propant, a butant, a benzint, a dizelt, a petroleumot, a vazelint, a paraffint: mind atlatszo, szintelen avagy feher, esetleg kis sargas beutessel (ami foleg a benzinnel az adalekanyagok miatt van). Ha mar csereltel olajat kocsiban, tudhatod, hogy a friss olaj szintelen, atlatszo (esetleg sarga), a feketeseg a hasznalat kozbeni koromlreakodas es egyeb szennyezok miatt van.

A szurok es a bitumen is szennyezoanyagoktol fekete.

Köszi a megkésett választ, valóban érdekes téma. :)

Egyébként a sima napraforgóolaj is sötétedik használat során, és nem csak a belekerülő apró égett cuccokra gondolok.

Hatoska meg "eltévedt"... :O

A napraforgoolaj elkezd oxidalodni a napfeny hatasara, amitol sotetedik a szine, azonban ezt a sotetedest nem lehet a vegtelenbe extrapolalni, azaz nagyon hosszu ido mulva se lesz fekete - idovel nem sotetedik tovabb.

Az asvanyolaj komponensei a napraforgoolajhoz kepest faek egyszerusegu molekulak, nem jellemzo rajuk a napfeny hatasara torteno oxidacio. Vagyis egy uveg benzin, petroleum vagy egy paraffingyertya az idok vegezeteig feher/szintelen marad, ha kitesszuk a napra. (Persze ezekben is vannak adalekok es szennyezesek, amik megis szinezodhetnek, pl a gyertya megbarnulhat a benne levo szennyezodesektol, de letezik pl nagy tisztasagu paraffin, ami nem barnul meg, jol mutatva, hogy nem maga a paraffin barnul.)