Egy ismerősöm szeretné kihasználni az agyának a 100%-át. Mit tegyen?

Többször volt már a kérdés!

Biztos kiírt párat, mikor feltetted!

Ha enyire lusta vagy, soha nem lesz meg még 10% sem!

Amúgy összefoglalom, ha ilyen lusta vagy:

- az agyunknak kb. 50%-át használjuk egyszerre.

- 100%-ot használ egy epilepsziás beteg a nagyroham csúcspontján.

Szóvan a barátodnak egy kiadós epilepsziás rohamot javasolok a 100%-os használathoz. Máshogy ugyanis nem lehetséges.

Az agyban ugye ott csücsülnek az idegsejtek. Ezek között jelek áramolnak. Vagy van jel, vagy nincs. Ez erős túlzással megfelel annak, mint a merevlemezen a bitek. Vagy 1-es van, vagy 0. Fontos megérteni, hogy az, hogy ha a merevlemezen 0 van egy adott biten, az nem azt jelenti, hogy nem használjuk ki az adott bitet. Egy neuron inaktivitása pontosan ugyanúgy az információs rendszer része, funkciója, mint mikor éppen aktív.

Ha minden neuron egyszerre aktív, akkor gyakorlatilag „törölted” az agyadat.

Azt is látni kell, hogy idegsejtek pusztulhatnak el, így nagyon fontos, hogy pl. az emlékezet is, az egyes agyi funkciók is redundánsak legyenek. Ha olyan lenne az agyunk, hogy minden idegsejt, vagy neuroncsoport a többitől eltérő funkcióval rendelkezne, akkor az a funkció megszűnne, ha elhal az adott idegsejt. Tehát az, hogy az agy több neuronja azonos szerepet játszik el, hogy át tudják venni egymás szerepét, hogy vannak tartalékok, az is fontos szerepet játszik az agy működése szempontjából.

Az emlékezet szempontjából is fontos, hogy legyenek kihasználatlan tartalékok. Persze az agy szelektál is az emlékek terén, de a merevlemezes példánál nem éppen szerencsés, ha egy merevlemez tele van, mert akkor nem igazán lehet új információkat tárolni rajta.

Igen, lehet, hogy az agyunkban a neuronon csak egy adott százaléka aktív egyszerre. Lehet, hogy a neuronok felét ki lehetne úgy venni, hogy nem sérül az agy működése, de pont ezért hatékony az egész, és nincsenek olyan esetek, hogy: A halál oka - I/O error az agyban. Illetve van ilyen, de az csak erős behatás esetén történik meg, nem azért, mert megittál egy pohár sört, vagy láttál egy számodra új dolgot.

Az intelligencia szempontjából úgy sem az számít, hogy hány agysejted aktív egyszerre, hanem hogy milyen kapcsolat van közöttük. A másik, hogy az ember sem lenne annyira intelligens, ha tanítással, tanulással nem tornázná fel elég korán magát.

Tehát ha okosabb akarsz lenni, annak nagyon egyszerű tudományod módszere van: Tanulj. Bármit, bármiből, bármikor. Senki nem születik fejszámolónak – néhány érdekes kivételtől eltekintve –, hanem azért válik azzá, mert begyakorolja, erősíti a gyakorlással azokat az idegi folyamatokat, ami ehhez szükséges. Szerintem az IQ sem azon múlik, hogy valaki hány agysejtet használ egyszerre aktívan, hanem azon, hogy !ugyanannyi! információt hogyan tud megfelelően átrendezni, újabb struktúrákat kialakítani.

Még annyi, hogy minél több neuronunk aktív, annál nagyobb az agy „fogyasztása”. Tehát az, ha valakinek a neuronjai aktívabbak, az maga után vonja azt, hogy az anyagcsere is felgyorsult, több kalóriát kell bevinnie, stb… Ez nemcsak hogy nem feltétlenül előnyös, de kimondottan lehetnek negatív következményei.