A katonák ma viselnek golyóálló mellényt? És régebben miért nem viseltek?

Mert nem volt!

Tudod, a tudomány nagyon gyorsan fejlődik. Hűtőszekrényt is azért nem használtak, mert még nem volt.

A II. világháborúban is viseltek ilyet bizonyos szovjet alakulatok, például ezt:

[link]

Azért nem viseltek mert nem ismertek könnyű, ellenálló anyagot, márpedig a gyalogos páncélozottságánál messze fontosabb a mobilitása, amit az akkor használt mellény nem tudott megadni. A kevlar-t először 1964-ben alkották meg.

OFF:

Érdekes, hogy pont a szovjeteknek adtak ilyet, akiknél az emberi élet nem sokat számított.

Az első golyóálló mellények már az amerikai polgárháborúban megjelentek. Ezek még selyemből készültek, nagyon drágák voltak, és csak a kisenergiájú (és/vagy távolról kilőtt) lövedékektől védtek.

Hasonló mellényt viselt Ferenc Ferdinánd is, amikor 1914. június 28-án Gavril Princip lelőtte. A merénylő lövése a nyakát érte, ahol nem védte a mellény...

Az I. világháborúban többféle golyóálló mellényt alkalmaztak. A selyemből készült mellények mellett edzett acélból készült mellények is készültek. Áruk, és nehézkességük miatt nem kapott minden katona, inkább csak a géppuskásokat és felderítőket szerelték fel ezekkel.

A II. világháborúban az angol-amerikai légierő bombázóinak legénységénél használták a nehéz, de shrapnel ellen kiváló, úgynevezett "flak jacket"-et, ami komolyabb kézifegyver-lőszer ellen nem védett. A gyalogságnál is megjelentek a golyóálló mellények. A nyugati szövetségesek több típust is rendszerbe állítottak a háború végére, de Japánban és a Szovjetunióban is rendszeresítve voltak, igaz, csak jóval kisebb számban.

(A fent említett szovjet SN-42 csak 3,5kg volt! Két darab egymáshoz préselt 2mm-es acéllemezből állt, és képes volt megállítani a német MP-40 géppisztoly 9mm-es lövedékét (nem közvetlen közelről!). Városi harcban (például Sztálingrádban) nagy hasznát vették. Nyílt terepen a géppuskák és puskák tüzében kevésbé volt hasznos))

A háború végére jelent meg az Okinawán bemutatkozó amerikai "Doron Plate", ami laminált üvegszál alapú mellény volt. 3mm vékony lapkák voltak elhelyezve a nylon mellényben, így meglehetősen könnyű és 'hajlékony' volt. Repeszek ellen jól teljesített, de a kézifegyverek többsége ellen nem nyújtott megfelelő védelmet.

A koreai háborúban már megerősített műanyag- és aluminium-lemezeket taratalmazó nylonmellények voltak szolgálatban. Ezek már - a hivatalos jelentések szerint legalábbis - képesek voltak megállítani a szovjet Tokarev pisztoly lövedékét a csőtorkolatnál!

A hatvanas évek közepén megjelenik a DuPont kevlárja, majd 1967-re a kerámiabetétes (bór-karbid, szilicium-karbid és aluminium-oxid) mellények, melyek már a puskalőszerek ellen is hatékony védelmet nyújtottak.

Az azóta megjelenő anyagok (Dyneema, Twaron, stb.) egyre erősebbé, könnyebbé, rugalmasabbá és olcsóbbá tették a mellényeket.