Mennyi a legnagyobb utazási sebesség amit az ember képes elviselni?

Megfelelő gyorsítás mellett eddig nem találtunk semmiféle határt.

A légkör nem az ember esetében fontos, hanem a járműnél, hiszen gyorsításkor a légkör akadályozza a benne haladó testet, súrlódás lép fel. De ha tudnánk olyat csinálni, ami nem súrlódik, akkor végül is fénysebességig bármekkora sebességet elérhetnénk.

A gyorsítás meg azért fontos, mert minél nagyobb a gyorsulás, annál nagyobb erőhatások érik az emberi testet - és egy bizonyos pontnál többet nem bír ki. Viszont, ha lassan gyorsítjuk, akkor nincsen ilyen gond. Akkor elvileg akár fénysebességig is gyorsíthatnánk a testet, anélkül, hogy bármi gond történne. Más téma, ha hogy baromi sokáig tartana :D

Volt annak idején a Galileo Galilei névre hallgató fizikus. Ő egykoron - ennek jó négyszáz éve - azt találta mondani, hogy ha egy nyugodt vízen sikló hajón bezárkózol egy ablaktalan kabinba, akkor bent akármit is csinálsz, nem tudod eldönteni, hogy a hajó áll vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Ez az ún. Galilei-féle relativitási elv.

Ez akkoriban sokakat meglepett és most is van, aki nehezen fogadja el, de bizony igaza volt. Egyenes vonalú egyenletes mozgás nem is veszed észre, mekkora sebességgel haladsz, vagyis egy űrhajóban akár a fénysebességet megközelítő sebességgel is haladhat az ember, az sem tesz benne kárt és nem is veszi észre, milyen gyors.

Az emberre a sebesség nincs különösebb káros hatással, ezt utoljára az első gőzmozdonyok és gépkocsik bevezetésénél hitték csak a nagyokosok, de az is jó rég volt már. A sebesség önmagában nem veszélyes az emberre, vannak viszont olyan hatásai a sebességnek, amik nem egészségesek.

Az egyik ilyen a légellenállás: repülőgépen akár még a kétszeres hangsebesség is gond nélkül elviselhető szinte bárkinek (lásd Concorde), de ha valaki ilyen sebességnél lehúzná az ablakot és kinézne (azon kívül, hogy felrobbanna a repülőgép a nyomáskülönbség miatt, de mondjuk egyébként sem lehet lehúzni az ablakot), akkor eléggé összeborzolná a frizuráját a szél - a fogsorával. A menetszél egyébként még 2-300 km/h között is elviselhető, az ejtőernyősök is túlélik és a motorosok sem halnak bele, sőt, a régi, nyitott fülkéjű gépek pilótáival sem végzett. Csak ahhoz már fel kell öltözni.

A másik káros hatás az utazás közben fellépő különféle gyorsulásokhoz köthető. Nagyon nehéz teljesen sima, egyenletes haladást produkálni, ez csak a tehetetlenségi pályán mozgó űrhajóknak jön össze. Egyébként bizony akadnak érdekességek: a pálya vagy a hajtómű tökéletlenségéből adódó rázkódások, az irányváltásnál fellépő tehetetlenségi erők mind-mind megterhelik a szervezetet. Ez már az autóversenyzőknél is fellép: a Forma-1-ben egy-egy jobban sikerült fékezésnél, tempós kanyarnál a pilóta által érzékelhető tehetetlenségi erők a akár a nehézségi gyorsulás 4-szeresével is képesek őt rángatni, ezt a közvetítésekben úgy emlegetik, hogy "4 G erő hat rá". Vagyis egy jó fizikumú, 70 kg-os pilóta egy fékezésnél 280 kg nehézségi erejével feszegeti az övet. Ez azért nem vicc ám. Ez a vadász- és műrepülő pilótáknál is fellép, csak durvábban: ott akár a 10 G-s gyorsulást is el lehet érni, igaz, ezt nem erőltetik valami sűrűn, mert olyankor a pilóta már nincs egészen magánál. Ezek a nehézségi gyorsulások összefüggnek a sebességgel: ugyanakkora sugarú (tehát "ugyanannyira szűk") kanyarban a tehetetlenségi erő a sebesség négyzetével arányosan nő. Vagyis az autópálya óriási sugarú kanyarjában 130-cal, az autódban ülve elalszol a volánnál, mert nem történik semmi, míg ha repülővel mondjuk 600 km/h-val repülsz végig az útvonal fölött, eléggé kellemetlenül érzed magadat, ahogy felkenődsz a fülke oldalablakára. Az űrhajósok is kapnak egyébként a tehetetlenségi erőkből: kilövéskor azért ülnek fekvő helyzetben, hogy mikor a rakéták úgy rendesen elkezdenek gyorsítani, akkor se veszítsék el az eszméletüket. Az egyenetlen haladásból adódó remegés, rázkódás hatásai is összefüggnek a sebességgel: autóval a kátyús úton csak a nyelvedet harapod el, motorcsónakkal hullámra futva már igencsak kapaszkodnod kell, hogy ki ne ess, ha pedig a repülőgép keveredik viharba, a benn ülők gyomra oda-vissza liftezik, ha nincs szerencséjük.

Viszont az űrhajó - kis szerencsével - mentes az ilyen hatásoktól. Jól megválasztott pálya esetén szinte teljes mértékben tehetetlenségi repülésről van szó, a benn ülők nem éreznek semmit, gyorsulhat a hajó addig, amíg a relativitáselmélet engedi. Csak ne lépjen fel nagy gyorsulás, mert az káros a benn ülőkre nézve.