Mit fejez ki az ionkötésű molekula? Mi az az apoláris molekula?

Ionkötésű molekula?! Jujj. Az apoláris molekula az, aminek egyenletes a töltéseloszlása.

Legjobb tudásom szerint is azt jelenti, hogy milyen az ionok aránya a molekulákban.

Az első válaszom csak zavaromban volt, hogy ion molekula-képlete:P

Hát végül is van ionos kötésű molekula, de csak extrém körülmények között. Például, ha a konyhasót felforrósítjuk, akkor 801 °C fokon megolvad, és az ionok össze-vissza keveredve fognak mozogni az olvadékban, hasonlóan mint amikor vízben feloldjuk, csak ott ugye vízmolekulák között, és hidrátburokban. Viszont, ha tovább hevítjük, akkor 1465 °C-on fel is forr, és a sógőzben már különálló nátrium-klorid molekulák vannak. De szerintem ez nem tananyag, úgyhogy jobb lett volna, ha a tanár úgy fogalmaz, hogy "Mit fejez ki az ionkötésű anyag, vagy az ionkötésű kristály(rács) képlete?". Mert arra az a válasz, hogy a kristály(rács)ban lévő ionok ARÁNYÁT a lehető LEGKISEBB, de még EGÉSZ számokkal. A "lehető legkisebb" az matematikailag azt jelenti, hogy relatív prímszámok, mert már nincs közös osztójuk, csak az 1. Mert attól, hogy a konyhasóban ugyanannyi nátrium-ion van, mint klorid-ion, attól még lehetne a képlete Na2Cl2 vagy Na3Cl3 vagyy Na4Cl4 is, de NEM, mert a lehető legkisebb egész számokat írjuk a képletbe, illetve ha az a legkisebb szám=1 akkor azt ki se írjuk, mint ahogy nem Na1Cl1-et írunk, hanem csak NaCl-t, és a vízben is csak a hidrogénhez írjuk a kettest, az oxigénhez nem írjuk oda, hogy H2O1, hanem csak H2O. És a CaCl2 helyett sem írunk mondjuk Ca2Cl4-et, vaggy Ca3Cl6-ot, pedig azokban is ugyanúgy kétszer annyi klorid-ion lenne, mint kalcium-on, de nem, mert a legkisebb EGÉSZ számokat írjuk a képletek indexeibe. Molekulák képleteinél ilyen probléma nincs, mert ott konkrétan az atomok darabszámot írjuk oda, amennyit 1 molekula tartalmaz. Csak ugye az ionrácsos, atomrácsos, fémrácsos anyagok nem alkotnak különálló molekulákat, hanem úgynevezett végtelen rácsot alkotnak. A végtelent persze nem szó szerint kell érteni, hanem csak úgy, hogy az ionok, atomok, atomtörzsek méreteihez képest a már szabad szemmel épp hogy csak látható kristályok is szinte végtelenül nagyok. Persze vannak azért kivételek mert a P2O5 az ugyan molekularácsos anyag, de a sóhoz hasonlóan csak gáz halmazállapotban ilyen, mert szilárd és folyékony halmazállapotban dimereket képez, és akkor a képlete P4O10, de mégis a P2O5-öt használjuk, mert az el van osztva 2-vel a 4-10 számpárhoz képest, ami a 4-nek és a 10-nek a legnagyobb közös osztója, és így a 2, és az 5 már relatív prímek egymáshoz képest (sőt magukban is prímek, de nem az a lényeg, hanem az, hogy egymáshoz képest), míg a 4 és a 10 nem relatív prímek, mert van közös -1-től különböző- osztójuk, ami a 2.