Mi okozza, hogy a mélységélességet a fényképezésnél? (Deep of field)

Így feltéve érdekes a kérdésed :) Talán ezért nem is jól értem, de: a mélységélesség elsősorban a rekesznyílás nagyságától függ. Minél szűkebb a rekesznyílás (11,16,22), annál nagyobb lesz a mélységélesség, és minél tágabb (1,8 2, 2,8 3,5 5,6), annál szűkebb tartományban lesz éles a kép. Szerintem a CCD méretével kevéssé függ össze ez a paraméter, de egy digi. fotó annál szebb, részletgazdagabb, minél nagyobb méretű az érzékelő. Profi gépeknél akkora, mint amekkora a hagyományos film mérete lenne (pl. 24 x 36 mm).

Észrevehető életlenséget inkább a lencsehibák okozhatnak, főleg az olcsóbb kategóriájú gépeknél. (ezekről itt olvashatsz: [link] )

Hivatásos fotósként szépen, részletesen el tudom neked magyarázni, de lassan éjfél lesz, meg lusta is vagyok. Íme egy jó kis leírás, mely teljes értékű választ ad a kérdésedre.

[link]

Ez egyfizikai törvényszerűség következménye, amely független attól, hogy digitális, vagy hagyományos géppel fényképezel.

A kép úgy keletkezik, hogy egy tárgyról érkező fénysugarakat a lencserendszer összegyűjti, és egy síkra, a képfelületre vetíti (az mindegy, hogy ott kémiai reakció, vagy digitális érzékelés történik ennek hatására). Ha a tárgy egy pontjáról érkező fénysugarak a képfelületen olyan kicsi felületre esnek, amit a szem egy pontnak érzékel, akkor a kép éles. Minden lencserendszer be lehet úgy állítani, hogy egy bizonyos távolságú tárgy éles legyen (ez a fókuszpontba eső kép). A távolabbi és közelebbi pontokról érkező fénysugarakat a lencse úgy töri meg, hogy a kapott kép a képsíktól távolabb, vagy közelebb kellene legyen, ezért a képsíkon ez foltként jelenik meg. Más szóval ezek a részek életlenek. Nagyon szűk blendénél a nagyon nagy tévolságból érkező fénysugarak éles képet adnak, de a még elég nagy távolságból érkező fénysugarak azon része, ami a foltot eredményezné, a szűk blende miatt kizáródik, így csak az éles képet adó része marad meg. A nagyon közelről érkező fénysugarak még így is tudnak szóródni, tehát az a rész továbbra is életlen.

Minél nagyobb a blendenyílás, annál szűkebb az a távolságtartomány, ahonnan érkező fénysugarak éles képet adnak a képsíkon. És minél kisebb a blendenyílás, annál több fénysugarat zár ki, így nagyobb távolságtartományból érkező fénysugarak tudnak éles képet adni. A kevesebb fény persze azt eredményezi, hogy a helyes expozícióhoz nagyobb záridő kell, mint a nagy blendenyílásnál.

Ha lerajzolod a lencsét, előtte a blendéket különböző szélességgel, megadod a képtávolságot, akkor látható, hogy a különböző távolságokból érkező fény hogyan szóródik, és mekkora képet alkot a képlemezen (érzékelőn).

Rajzon sokkal könnyebb megérteni, mint elmesélve.