A részkegyorsító hatására ténleg keletkezhet egy feketelyuk?

régi téma

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__15..

Ajjaj, Önjelölt fizikusok... Szóval... Akármilyen test átlényegülhet fekete lyukká (ami KÉT szó, nem pedig "feketelyuk"), ehhez csak el kell érnie a Schwarzschild-rádiuszát (ejtsd: /svarcsild/). A Schwarzschild-rádiusz egy akkora sugarú gömb, amellyé az adott testet összenyomva nincs olyan anyagi erő, vagy fizikai törvény, ami meggátolhatná a testet abban, hogy bekövetkezzen benne a gravitációs összeomlás, melynek során a tér egyetlen pontjába összesűrűsödve fekete lyukká alakul. Ebből következik, hogy minél kisebb tömegű egy test, annál kisebb a Schwarzschild-sugara, azaz annál kisebb gömbbé kell összenyomni. ELMÉLETILEG egy részecskegyorsító is létrehozhat fekete lyukat, ha elég nagy sebességgel (nagy energián) következik be benne a részecskék ütközése, viszont a ma létező részecskegyorsítók az ehhez szükséges energiának csak egy elhanyagolhatóan kis töredékét tudják közölni. Talán néhány száz év múlva lesz olyan részecskegyorsító, ami erre képes lehet.

A természetben a fekete lyukak olyan csillagokból jönnek létre, amik 20-40 naptömegűek, ezek szupernóva-robbanása után keletkezhet fekete lyuk. A 40 naptömeges felső határ azért van, mert a nagyon nehéz csillagok már túl sok anyagot veszítenek szupernóva-állapotban és nem marad bennük annyi anyag, hogy a szupernóva-kitörés utáni összeszűkülési állapotban fekete lyukká omolhassanak össze.

Elvileg nem, de a tudósok kísérletezgetnek, sok kutató (orvos) feláldozta magát teóriája bizonyítása során/vagy annak érdekében.

Faraday angol fizikus- és kémikus is gyorsan elvégzett még fejben néhány integrál számítást, amikor a később róla elnevezett "árnyékoló" kalitkába zárva magát elvégezte híres kísérletét.

Wikipédia:"A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a vasbeton szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerő a mobiltelefonok működéséhez.

A Faraday-kalitka belsejében nincs se elektromos, se mágneses tér, így a belsejében lévő emberek ezek hatásától védve vannak.

Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a villám. A Faraday-kalitka hatékonysága függ a vezetők közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezető ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalma is befolyásolja a hatékonyságát."

Az első atombomba felrobbantásakor is voltak nagynevű tudósok, akik féltek attól, hogy a maghasadás kiterjedhet az egész Föld bolygóra...

Lehet, hogy lesz egyszer egy olyan tévedés, amiről már senki nem fog tudni beszámolni...