Hogyan csinálták azokat a szép felvételeket a háromféle citoszkeletális hálózatról külön-külön, amiket be szoktak mutatni?

Ilyenre gondolsz?

[link]

Fluoreszcens mikroszkópia. Ha rékeresel elég sok infót ad, a lényege, hogy mivel a sejtben elég sok minden fehérje természetű (a citoszkeletális hálózat tagjai is), ezt a sejt maga szintetizálja. Ehhez egy fluoreszcens fehérjét lehet ezért kötni géntechnológiai módszerekkel (lényegében az eredeti gént módosítod, a végére odabiggyeszted a fluoreszcens fehérje génjéból a kifejeződő darabot, és akkor együtt fognak szintetizálódni, a kész fehérje végén ott fog fityegni ez a kis "jelzőfehérje"). Az így elkészült fehérje működését nem zavarhatja a "plusz farok" (ehhez ismerni kell a fehérjét máshonnan, ha pl. tudod, hogy az N-terminálisnál kapcsolódik más monomerekhez, akkor értelem szerint nem oda kötöd a GFP-t, hanem mondjuk a másik végére, vagy valahová a fehérje belsejébe teszed), ugyanúgy kell viselkednie. Ha ez igaz, akkor a sejtben ugyanazt a pozíciót fogja betölteni, tehát mondjuk az aktinon mindenütt van egy GFP-tag ["teg", azaz jelzés; a GFP a "green fluorescens protein", azaz zöld fluoreszcens fehérje], és ezek hozzák létre az aktinszálakat.

Ha ezt a sejtet ezek után beteszed egy fluoreszcens mikroszkóp alá, annak van egy gerjesztő fénye (UV, vagy kék, nagy energiájú), ami ezeket a GFP-ket képes gerjeszteni. Ezért ezek zölden fognak fluoreszkálni, ami már látható tartományban van.

A GFP egy természetes fehérje, Nobel is járt érte, nagy ötlet, egy medúzafaj fehérjéje, ez a medúza ezzel fluoreszkál a vízben. Ma a gyakorlatban eGFP-t használnak (kémiailag módosított, más tartományban gerjeszthető és más tartományban fluoreszkál, jobban látható, stabilabb is), de rengeteg más módosulat is van, amik más színekkel láthatóak. Ezeknek a neve is más: RFP (red), YFP (yellow), CFP (cyan). Van más típusú fluoreszcens vegyület is (mCherry, mOrange), ami azért kell, mert bizonyos sejtalkotókban a GFP nem képes műküdni (savas környezetben gyorsan elvesztei a fluoreszcenciáját), illetve lehetnek más preferenciák, pl. kicsit más az emissziós tartomány, amihez jobb szűrője van a mikroszkópnak.

Ha másra gondoltál, pl. ELMi-kép, akkor a citoszkeletális hálózat úgy fényképezhető rendesen, ha egy polimerizáció-gátlót (pl. egyes gombamérgek vagy kolhicin) adnak, amitől a szálak növekedése "befagy". Gyakorlatilag ezzel megölik a sejtet, de az a macera, amit egy ELMI-hez el kell végezni amúgy is meggyilkolná. Azonban vannak in vivo mikroszkópok, ezek jellemzően fluoreszcens mikroszkópos technikák, ahol egy még élő sejtben vizsgálható a citoszkeletális hálózet remobilizációja. De az in vivo fluoreszcens technika leginkább élő állatnál, pl. élő Caenorhabditis elegansnál látványos, elvégre ott tényleg mozog a kukac, meg világít, és milyen aranyos.

http://www.youtube.com/watch?v=c-86OQgcMTM

Javaslom a megtekintését, tanulságos.