Miért pont a mozgó élőlényeknek van szemük? De ez már az elején igy volt, hiszen az első előlényeknél kialakult ez.

Kérdésedben a válasz.

A mozgás koordinálásához hasznos ha van látószerv, valamint elég kevés "vak" faj maradna fent, mivel nem tudnának védekezni sem.

Létezik növény is, amelyiknek van a fény összegyűjtésére alkalmas szemlencséje.

És persze van sok vak állat - fejlett is - úgyhogy a határ nem ilyen éles.

#7: pedig tényleg vannak ablakos növények, amik gyűjtik a fényt, de az csak fénygyűjtés, hasznos a fotoszintézishez. Vagyis "fénybegyűjtés", semmi köze a szemhez és a szemlencséhez. Sőt, nagyon sok növény trükkös epidermiszfüggelékekkel ejti csapdába a fényt. Ez valóban különbözik az állatok szemétől.

A választ a többiek leírták. Ha nappal mozog az élőlény, rendkívül hasznos, ha van egy fényérzékelő receptora az "elején", hogy a bejövő ingereket hamarabb érzékelhesse, mint azok elérik. Azt hiszem, te is jobban értékelnéd, ha előbb észreveszed a támadót, mint hogy a szájszervében landolj. Ott már késő.

Amennyiben az élőlény éjjel mozog, nem sok értelme van egy korszerűtlen, nem túl érzékeny szemnek, fotoreceptorcsoportnak, ezért az első mozgó élőlények inkább nappal voltak aktívak. Egy szem "gyorsabban összehozható" (evolúciós értelmeben), mint egy összetett érzékrendszer, ami hallásra-szaglásra-egyéb kiegészítő érzékelésekre épít. Ezért a "vak" élőlények (a barlangi mindenfélék, meg a mélytengeri vackok) evolúciósan később jelentek meg, elsődlegesen fénylátó élőlényekből fejlődtek ki.

Ha egy élőlény nem mozog, akkor felesleges neki bármiféle fotoreceptor, hiszen nem tud elmenekülni. Neki nem aktív, hanem passzív védelmi rendszerbe kell invesztálnia: tüskék, méreg, rossz íz, bűz stb. Ez persze nem ilyen antropomorf dolog, nem egy "tower defense" játék (bár az kifejezetten jól tudja szemléltetni az evolúciót, én imádom, csak sokat kell mellette magyarázni), egyszerűen aki kevesebb energiabefektetés mellett túlélt több utódott tudott produkálni, ezért az terjedt el.