Miért pontatlan a meteorológiai előjelzés?

Elmondom kb, hogy hogyan készül a meteorológiai jelentés. Hosszú lesz, de talán megérted, miért ilyen bizonytalan.

Az időjárás számunkra fontos adatiat (lesz-e eső, milyen meleg lesz, mekkora lesz a szél, stb) alapvetően a földfelszín, a napsugárzás és a légkör alakítja ki. Ebből a földfelszín és a napsugárzás elég állandó, viszont a légkör állandó mozgásban és változásban.

A légkörnek van néhány fontos paramétere, úgy is mint: hőmérséklet, nyomás, páratartalom. Csakhogy ezek helyről-helyre változnak, itt ennyi a hőmérséklet, ott annyi, amott megint más. Stb.

A levegő működése alapvetően fizika: megpróbál kiegyenlítődni a hőmérséklet, a nyomás, meg ezek a dolgok, és ennek a szabályat ismerjük. Ha tehát lenne egy zárt rendszerünk, abban különféle állapotban levő levegők, azok szépen elkeverednének és ennyi. Viszont a Földön valójában a levegő állapotát állandóan változtatja , hiszen a napsütés állandóan melegíti egy ponton, de ahogy forog a Föld, a melegítés helye állandóan változik. A páratartalom is állandóan változik, stb. Tehát a levegő akárhogy próbálkozik, nem tud egyensúlyba jönni, és ez igaz nagy globális mértékben is, meg kicsi, helyi mértékben, azaz pl egy országonbelül.

Na most mi kell ahhoz, hogy megmondjuk azt, hogy milyen lesz az idő holnap? Hát leginkább az, hogy ismerjük a ma időjárását, és tudjuk, hogy milyen matematikai szabályok érvényesek a változásra. Vagyis pl mennyi idő alatt ér ide egy ciklon Dániából? Ez matek, hiszen a ciklon sebességét az útközbeni légtömegek határozzák meg, nem mindegy, hogy ma délután, vagy csak holnap reggel ér ide. És mindebből az is látszik, hogy nem csak a hazai időjárást kell ismernem, hanem a külföldit is.

Az időjárás persze nem csak a nekünk fontos adatokból áll, sőt. Valójában a levegő paramétereit kell ismernünk, vagyis hőmérséklet, nyomás, páratartalom, és hozzá elég pontosan. (Ebből az embereket valójában csak a hőmérséklet érdekli, a páratartalom csak annyiban, hogy lesz-e csapadék.)

ÉS a pontos méréshez műszer kell, ráadásul mivel a levegő akár méterenként is lehet más állapotokban, ezért minél sűrűbben kell mérni, és időben is minél többször. Sőt, a levegő ugye elég széles réteget ad, tehát nem elegendő a földfelszínen mérni, hanem magsabban is kéne, több különböző magasaságban. Ez persze lehetetlen, ezért a légkör állapotára viszonylag kevés mérésből következtetünk. Ez olyan, mintha volna egy nagy tál levesed, és egy kiskanállal csukott szemmel vennél belőle háromszor, és ez alapján kéne megmondanod, hogy mi van benne. Lehet hogy háromszor belenyúlsz, és nem kerül a kanaladra a borsóból, pedig van benne.

Viszont a mérések még így is elég sok adatot szolgáltatnak, ami felveti a következő problémát: ki kell számolni belőlük az időjárást, méghozzá másnapra. Ehhez szuperszámítógépet használnak, de hát szupergép és szupergép között is van különbség. Nálunk Magyarországon egy nem nagyon menő szupergép van, ezért sajnos egyes adatokkal nem lehet számolni, egyszerűsíteni kell, hogy időben kész legyen a számítás. Ez persze az eredmények bizonytalanságához vezet, azaz a tévedés esélye benne van a rendszerben. És minél messzebbre nézünk, annál bizonytalanabbb a helyzet, hiszen a ma méréseiből holnapra egy számolt (és kicsit hibás) valószínűsített eredményt kapunk, de a holnaputánit már ebből kell tovább számolni. Ha a csak 5%-ot tévedünk, akkor holnap 95%-os bizonyosságot tudunk mondani, de holnaputánra már csak a 95%-nak a 95%-a marad (kb 90%), aztán 86%, aztán 81%, majd 77%, 73%, 70%... és ez még csak 7 nap volt.

Persze a holnaputánt majd holnap újraszámolják a ma mért adatokból, de aki hétfőn nézi meg a hétvégi előrejelzést, és kerti partit tervez, azt nem vigasztalja, hogy csütörtökön kiadnak egy pontosabbat.

Szóval összefoglalva: mivel nem tudunk a levegő minden köbmilliméteréről minden adatot, és ha tudnánk, akkor se tudnánk vele számolni, ezért mindig lesz a mérésből eredő, és a számolásból eredő bizonytalanság. Ezeket persze bizonyos leleményes ötletekkel megpróbálják ellensúlyozni, de a tény tény marad: az időjárást csak rövid távra lehet megjósolni és csak bizonyos pontossággal, minél messzebbre nézünk, és minél pontosabbat akarunk mondani, annál nehezebb a kérdés.

Engedjetek meg egy igen filozofikus eszmefuttatást.

Előttem megadták a pontos választ. Annyit hozzátennék, hogy aki rendszeresen figyeli az időjárást, az felnéz az égre és már tudja is, hogy milyen idő lesz holnap, holnapután, azután, persze nem Celsiusra pontosan, de az alapvető dolgokkal tisztában lesz. Hideg lesz vagy meleg, esni fog vagy nem, ilyenek.

Néha szoktam azt játszani, hogy magabiztosabb pillanataimban megtippelem hónapokra előre a várható időjárást. Például, tavaly augusztusban és szeptemberben, gondolom, emlékeztek, hetente jött mindenki azzal (élen a meteorológusokkal), hogy "ez lesz az utolsó napos hétvége". Én meg azt mondtam (csak így poénszinten, mert én sem gondoltam volna, hogy bejön), amikor erről beszélgettünk, hogy rekkenő hőség lesz még október közepéig-végéig, utána jön majd egy hirtelen lehűlés, november elején-közepén leesik az első hó, a december egészen karácsonyig csupa latyak lesz, karácsony előtt pedig ismét esik majd egy nagyon kevés hó, aztán újévig semmi. Vagy valami ilyesmi, nem tudom, már pontosan hogy volt, de bejött, szóról szóra! :D

Persze ez nem valami különleges képesség, egyszerűen csak következtettem az előző tizen-x év tapasztalatai alapján, amióta felfogom az időjárás törvényszerűségeit. Volt idén, azt hiszem, május elején egy nagy meleghullám, amikor mindenki mondta, hogy ez már így is lesz nyárig. Én meg mondtam, hogy nem, mert jön még egy lehűlés addig. Persze mindenki lehülyézett. Aztán jött is egy jó kis tavaszias hideg, esővel meg tízfokkal, meg ami a csövön kifér. És ez sem azért jött be, mert én akkora időjós vagyok, hanem mert ez mindig így van. Nincs hirtelen váltás téli mínuszból tartós gatyarohasztó melegbe, sem fordítva. Ez nekem valahogy evidens.

És a meteorológusok szerintem pont itt cseszik el. Mindig valami nagyot akarnak mondani, mindig melegrekordot akarnak, vagy hidegrekordot akarnak, vagy esőrekordot akarnak, vagy hórekordot akarnak - ami végül is érthető, hiszen, mivel ezzel töltik életük nagy részét, ezek (az egyébként mindenki számára érdekes adatok) az ő számukra fokozottan nagy jelentőséggel bírnak, csak épp azt felejtik el, hogy mi az, ami megszokott lenne. E vágyaikat közvetítik az előrejelzéseikben. Félreértés ne essék, nem akarom őket bántani, mindenki ezt csinálja: a genetikus mindig valami világrengető gént akar találni, amivel, mondjuk az öregedést lehet késleltetni, a kvantumfizikus a régóta hiányzó szubatomi részecskét keresi, amivel igazolja az elméleteit, a régész egy eddig ismeretlen, letűnt civilizáció nyomait keresi - vagy épp valami olyat, amivel egészen új oldaláról mutathatja be, mondjuk, az egyiptomi kultúrát. Olyan ez, mint amikor a sötétben a saját félelmeinket látjuk bele minden árnyékba.

Ami a meteorológiát illeti, nem kell hozzá lángelmének lenni, hogy rájöjjünk, miért zavaróbb az átlagember számára, ha az időjárás nem a várt elképzelések szerint alakul, mint az, ha kiderül, hogy az egyiptomiaknak, teszem azt, nem háromszázhatvanöt napból állt a naptári évük, hanem csak háromszázhatvanból (és még csak szökőévet sem használtak!), vagy ha kiderül, hogy az ősrobbanás nem tizenhárom egész kilencvenegy század milliárd éve volt, hanem már több, mint tizennégy egész tizenkét tízezred milliárd éve. Mindenki a sötétben tapogatózik, csak van, ami sokkal inkább érinti a hétköznapi életünket, van ami kevésbé, és talán ezért tűnik olyan égbekiáltónak, amikor hónapokig egy pontos előrejelzésük sincs. Egyébként tényleg vicces, hogy idén (ahogy megfigyeltem) szinte még csak az az egyetlen jóslatuk vált be, hogy az idei különösen forró és száraz nyár lesz. Viszont ezt már márciusban megmondták, szóval ez nagyon evidens lehetett.

A megoldás: mindig kell egy B-terv. Én szinte mindenhova hátizsákkal járok, és a legnagyobb kánikulában is van nálam egy pulcsi, vagy legalább egy hosszú ujjú ing, amit váratlan esetben felvehetek. Így elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések, vagy legalábbis csökkenthető a hangulatunkra gyakorolt negatív hatásuk :)