Mi az a harmatpont? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. )
Wikipédia számomra érthetetlen. Főképp azért kell, hogy értelmezhessem ezt a képet:
A piros a hőmérséklet, a narancs a harmatpont. Most harmatpontból mit lehet megtudni?
A levegőben mindig van (lehet) vízpára.
Minél melegebb, annál több lehet benne, de van egy határ, aminél több nem lehet, mert kiválik. (mérőszáma: relatív
páratartalom. Azért relatív, mert a levegő hőmérséklete is számít, és ahhoz képert "nézi").
Menjünk visszafelé: van egy meleg levegőm, benne 70% relatív párával. Ha ez elkezd hűlni, a benne lévő pára grammban mért mennyisége nem változik, viszont a relatív megemelkedik.
Még jobban hűlve (hűtve!, igy működnek a párátlanítók!), elérjük a 100% relatívot, és elkezdődik a levegőből a pára kicsapódása. Lásd: reggel harmatos (harmatpont!) a fű.
Aztán emelkedik a hőmérséklet, újra fel tudja venni a levegő, "eltűnik" ebből a látható formából.
Első vagyok: nem válaszoltam teljesen.
Harmatpont: az a levegő hőmérséklet, amelyre hűlve (hűtve) elérjűk a 100% páratartalmat és tovább hűlve elkezdődik a pára kicsapódása.
Ha ez a folyamat 0 celsius közelében játszódik le, akkor a kiválást köd formájában látod.
Pardon:
aevegöp = a levegő
poton = ponton
"Tehát ha a harmatpont és aevegöp hőmérséklete egy poton lesz, akkor kicsapódik a víz, és igy párás lesz a levegő?"
Ebből: "a a harmatpont és aevegöp hőmérséklete egy poton lesz, akkor kicsapódik a víz"
Egész pontosan: amikor a levegő hőmérséklete nyilván hűlés közben eléri a harmatpontot, ekkor a RELATÍV PÁRATARTALOM értéke 100% lesz (addig kevesebb, 100% alatti volt), további hűlés esetén nem tudja a vizet magában tartani, elkezdődik a kicsapódás.
Nem azért lesz párás a levegő mert kicsapódik, hanem azért mert hűl és emiatt a relatív páratartalom emelkedik, ez megy hűlés közben egészen 100%-ig, ennél párásabb nem lehet (ez így nem fizikai meghatározás), megindul a kicsapódás.
Ennek nincs köze a 0C fokhoz, mint fagyponthoz, ez magasabb hőmérsékleten is bekövetkezhet. A fagypont körül zajló ilyen folyamatok a kicsapódás megjelenési formáját befolyásolják.
A diagramból az látható, hogy az éjféli ca. 3 fokos hőmérséklethez tartozó harmatponti hőmérséklet -1C.
Azaz, ha ebből a levegőből bevinnék egy "adagot" hűtőkamrába és hűteném -1C foknál elkezdődne a kicsapódás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!