Aki picit is konyít a biológiához az segíthetne nekem 3 feladatban?!
1) A tejcukor érzékenység génje, az E gén. Ennek 2 változata ismert. Az egészséges allél a domináns, a betegséget hordozó a recesszív allél. Mi a valószínűsége annak ,hogy egy heterozigóta házaspárnak beteg gyereke szülessen? Geno - , és fenotípusosan is add meg az arányt.
2) a sámán ujj génje az U gén. Ennek 2 változata ismert. U6-sámán ujj domináns allélja, U5 - normál 5 ujj recesszív allélja.
Két sámán ujjú embernek születhez -e normális 5 ujjú gyereke?
Egy 5 ujjú és egy 6 ujjú házaspárnak milyen geno és fenotípusú utódai születhetnek? Írd le az összes variációt , és számold ki, geno , és fenotípusú megoszlást.
3) A szempilla hosszúság génje az S gén. 2 változata ismert : A hosszú szempilla a domináns jelleg.
Mi a valószínűsége annak ,hogy egy hosszú szempillájú nőnek , akinek az anyja rövid szempillájú volt, hosszú szempillájú gyerekei szülessenek rövid szempillájú férfitől.
az odáig oké!:D
De mégse tudom megcsinálni :S
Talán valamit nem értesz kellően. Az odáig világos, hogy Punett tábla, hogy írjuk fel, miért így?
Két oldalra a szülők gamétáinak genotípusa kerül: felülre ált. az apa, oldalra ált. az anya. (Megszokás. Írhatod fordítva is, kutyát sem érdekli.) Ez a genotípus "fele" az összes lehetséges kombinációban. Ha van egy géned két változattal, akkor az egyedek lehetnek homozigóta dominánsak, recesszívek ill. heterozigóták. Első példáűval élve: E (domináns, ezt nagybetűvel szokás jelölni) az egészséges, e (recesszív) a beteg. Mivel két heterozigótáról van szó, az ő geontípusuk _Ee_ (heterozigóta: van domináns és recesszív is). [Igyekszem alávonással kiemelni. _Ee_ lesz a geontípus, *E* pedig a fenotípus jelölése, jó?]
Namármost, Punnet tábla. Apa, anya gamétái megegyeznek: lehet nekik E és e. Ezeket felírod oldalra, már meg is van az alap. Ezt kell kitölteni.
A tábla sorát és oszlopát "összeszorzod", azaz mivel az anyától is kap egy gamétát, apától is, diploid egyedként mindkettő génjeivel fog rendelkezni. Ergó ha anyutól kapott egy E-t, és aputól is, akkor beírod, hogy _EE_. Ez bal felső kocka (ha az első helyre mindkét szülőnél az E-t tüntetted fel.) Utána lehet E-ből és e-ből _Ee_. Ha kitöltöd a táblát, láthatod, ez kétszer jelenik meg. (Az _eE_ ugyanaz, mint az _Ee_.) Az utolsó kocka pedig _ee_-nek adódik.
Oké, ezzel megvagyunk. Ez az összes lehetséges utód genotípusa. Ennyi ugyan nem lesz, de ez a teljes eseménytér. Innen jön a pici valószínűség-számítás. Mennyi az esélye, hogy beteg legyen a gyerek? Ehhez először tudni kell a genetikát (még semmi matek!). Az E domináns az e felett. Tiszta sor. E okoz normál fenotípust, ezt jelöljük *E*-nek, e pedig beteget, ez legyen *e*. Ha domináns egy allél, akkor a másik recesszívet el tudja nyomni, nem valósul meg annak a hatása a fenotípusban. Azaz ha van E, akkor akármi is van mellette, mindenképpen *E* lesz az egyed. _EE_ és _Ee_ fenotipikusan egyaránt *E*, vagyis egészséges. Mi marad betegnek? _ee_. Ő lesz egyedül *e*, vagyis beteg.
Itt jön a matek. Vannak lehetséges genotípusaid, te pedig keresed a valószínűséget. Ez olyan, mintha lennének golyóid, és te ki akarnál húzni egyet közülök, mekkora eséllyel húzhatod pl. a feketét. A táblából látszik, hogy négy lehetséges esemény van: _EE_ és _ee_, illetve kétszer ennyi _Ee_. Ez nem jelent négy gyereket, jelenthet négyszázat is, vagy amennyit csak akarsz. De négy lehetséges "kimenetel" van, ez biztos (amiből kettő egyforma eredményt ad, de attól még megkülönböztetjük őket, hiszen a végén mindegy, aputól vagy anyutól jöttek a gének, de mikor összeállnak, akkor nem).
Te a négy lehetsőégből egynek, _ee_-nek a valószínűségét keresed. Akkor kedvező esetek száma / összes esetek száma az általános képlet, ahogy ezt már gondolom tanultad. Ahogy a golyóknál is, négy golyóból egy feketét mekkora eséllyel húzol ki? Kedvező / összes = 1 / 4 = 1/4. Itt ugyanez. 1/4.
Ha a kérdés arra vonatkozott volna, mekkora az esélye, hogy egészséges szülessen, mi a válasz? Vagy megszámolod, hogy négyből három lesz *E*, azaz egészséges, és felírod, hogy 3/4, vagy kivonod az összesből a beteget: 1-1/4 = 3/4. (Mindkét módszer használatos. Ha pl. hatgénes meghatározottság lenne, akkor általában a másodikat használják.)
Ha a feno- és genotpikus megoszlás a kérdés még, akkor 3:1 és 1:2:1 (ez az egygénes dom.-rec. megoszlása). Vagyis 3 *E* aránylik az egy *e*-hez (más szavakkal minden betegre három egészséges jut, ha statisztikailag nézzük egy igen nagy tömegben). Ez a fenotipikus megoszlás, ahogy az előbb is felírtam: ez a négy lehetséges esetből úgy jön össze, hogy _EE_ + 2x _Ee_. A genotpikus megoszlás nem ilyen, ott kijön, hogy valójában 3 kategória van, nem kettő (egyet, a heterozigótákat "eltüntet" a domináns gén): 1-1 homozigóta (domináns: _EE_ és recesszív: _ee_), illetve ennek a kétszerese a heterozigóta _Ee_. Megint, ha statisztikát készítesz egy random nagy tömegből, lesz adott számú homozigóta dom., ugyanennyi beteg (homozigóta recesszív), és kétszer ennyi heterozigóta. Felírhatod százalékokkal is: 75% egészséges, 25% beteg. Genotpikusan 25% _ee_, 25% _EE_ és 50% _Ee_ (utóbbi kettő kategória lvad össze *E* fenotípusban).
A többit ugyanígy, ilyen logika alapján. Még mindig van, ami nem világos? Nagyon didaktikus voltam, bocs.
Mindig olvasd el a feladatot, mit mond, mire kérdez rá. Milyenek a szülők - írd fel, geno- vagy fenotípusra kérdez rá, melyik kategóriát kéri, arányt vagy csak egy számot stb. Szóval várom a szerinted helyes megoldásokat, ha nem megy, magyarázok még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!