Miért halt ki a Neandervölgyi ősember és a csimpánz miért nem? :D

A neandervölgyiek azért haltak ki, mert a modern ember túlszaporodta és kiszorította őket.

A csimpánzok nem voltak vetélytársak, bár feltehetően akkor már használtak eszközöket.

az evolúciót gyakran félreértik az emberek, az evolúció nem mindig azt jelenti, hogy az erősebb faj fennmarad, a gyenge meg kihal. léteznek szörnyen életképtelen, buta, lassú, könnyen észrevehető fajok, amik mégis valahogy túljutottak a "darwini törvényeken" :)

az erősebb csak az esetek túlnyomó részében marad fent a gyengébbel szemben.

Ráadásul, a föld legtökéletesebb, legéletképesebb élőlényei nem az emberek, hanem a baktériumok meg a kis élőlények. Néhány még egy űrutazást is túlélhet állítólag, meg hibernálódni tudnak, és rezisztensek a kozmikus sugárzással szemben, meg ilyesmi.

Minél bonyolultabb egy szervezet, annál nagyobb esélye van annak, hogy kihaljon. Ha egy erdő leég, először a füvek jelennek meg újra, aztán a bokrok, stb. Persze vannak átfedések, az ember pl a tápláléklánc csúcsán van, mégis egy egész jó "overallos" lény, mindenevő, tud vadászni, gyűjtögetni, és termelni is, pont elég gyors, pont elég erős, de emellett kitűnő intelligenciával rendelkezik. A neandervölgyi is jó overallos volt, dehát az élet úgy hozta hogy eltűntek.

ahhoz, hogy az evolúció egy sokszínű, összetett fajt produkáljon, mint pl az ember, ahhoz nagyon nagy térre, és nagyon sok időre lenne szükség (szerintem túl sokra ahhoz, hogy hihető legyen az evolúcióelmélet, de ez most részletkérdés).

Egy mostoha környezetben csak a baktériumok élnék túl, csak ők evolválódnának, mert annyira igénytelenek, és egyszerűek.

a neandervölgyi ember nem volt egyszerű, nagy térre volt szüksége, nem rejtőzött el, tüzet rakott, felteszem nem félt a homo sapienstől, a csimpánzokkal szemben.

Viszont állítólag, a neandervölgyiek génjei minden ma élő európai emberben megtalálhatóak, szóval rajtunk keresztül egy kis részük tovább él :)

Utolsó: a neandervölgyi génjei... izé... nem igazán kereszteződtek a Homo sapeins sapiensszel. Vagyis a neandervölgyi gének - amik rájuk specifikusak - nem találhatóak meg a mai emberekben. Ellenben az ősi gének, amik bennük is, bennünk is megvoltak, azok igen.

Egyébként a neandervölgyi túlspecializálódott. Remekül alkalmazkodott a hideg (jégkorszak!) európai körülményekhez, erre az idő nem felmelegedett? Illetve hát a jégkorszak elmúlt, az egy kicsit komplexebb téma. A környezet rohamosan megváltozott, és szegény neandervölgyi olyan új körülményekkel volt kénytelen szembenézni, amit már hmmm... "nem fogott fel ép ésszel". Lehet, hogy kora "csúcsragadozója" volt, de ez túl sok táplálékbevitellel járt, miközben a nagytestű növényevők (pl. mamut) szépen lassan kihaltak a környezetváltozás miatt. Az alkalmazkodás nem megy egyszerűen, vissza kellett volna vennie a testméretből, az agyméretből (valószínűleg az is a hideg miatti alkalmazkodás okán nagyobbodott meg, nem volt intelligensebb, mint a korabeli H. s. s.), és bizony ezt a szelekció végzi, aminek az alapja az öröklődő változatosság. Ehhez pedig kell egy alapsokaság, amiből van kellő mennyisgű változat. Valószínű, hogy a neandervölgyi populációk kicsi, izolált csoportok voltak, egyszerűen esélyük sem volt "időben elkezdeni evolválódni", nem volt elég ember ahhoz, hogy kitermeljék azokat a változatokat, akik életképesebbek a megváltozott környezetben. Visszaszorultak a hidegebb északi lejtőkbe, a szerencsések a tundrára-tajgára, ahonnét végül kipusztultak, mert vagy eltűntek a táplálékállataik, vagy a terjeszkedő H. s. s. kiszorította (megölte/elkergette/elfoglalta a vadászterületeit/jobb vadásznak bizonyult a fejlettebb eszközei és fényévekkel jobb kommunikációja miatt).

Ellenben a csimpánzok éldegéltek abban a trópusi környezetükben, ahol ma is. Oda sem akkora, sem most "emberi kéz nem tette be a lábát", nem volt vetélytárs, békésen megfértek egymás mellett. Ember nem megy a dzsumbujba, csimpánz nem megy a falvakba. A jégkorszak miatt az esetleges éghajlati eltolódás nem tudom, mekkora mértékben érintette az egyenlítői övet, de ha el is tolta pár száz kilométerrel, még akkor is lképzelhető, hogy volt olyan csimpánzpopuláció, aminek még vándorolnia sem kellett, meg sem érezte az egész éghajlat-változósdit. Sem a jégkorszakot, sem az elmúltát. Vagyis maradtak ugyanabban a környezetben, ahhoz alkalmazkodtak békés nyugalomban, nem volt szükség komoly változásokra. Ha kellett is vándorolni, mentek a növényekkel együtt. Ezt tették a neandervölgyiek is, de nekik szívás, mivel ők északra mentek, arrafelé meg hamarabb elfogyott a szárazföld, mint várták volna. (Hideghez alkalmazkodni felmelegedés idején szívás. Visszahúzódik a területed, és csak északra, vagy felfelé tudsz menekülni, de előbb-utóbb elfogy a hely: vagy nincs tovább észak, vagy nincs tovább fel.)

Lénygében ez. Bár a végére elálmosodtam, nagy hülyeségeket írtam?

"a neandervölgyi génjei... izé... nem igazán kereszteződtek a Homo sapeins sapiensszel."

de, a szerint a hír szerint, amiről beszélek, az európai homo sapiens néhány gént átvett a neandervölgyitől. Nem mondom hogy teljes mértékben elhiszem, mert index vagy origo szintű helyen olvastam talán, és lusta voltam pontosan utánanézni.

egyébként meg részben egyet értek azzal amit írtál, pl a hsz-ek közül a közös pont, hogy a neandervölgyi túl nagy volt ahhoz hogy a homo sapienssel ne kerüljön konfliktusba, de túl kevesen voltak ahhoz, hogy ők maradjanak fent, vagy ők is fentmaradjanak, akkori formájukban.

Viszont szerintem az éghajlati változások önmagukban meg se kottyantak volna a neandervölgyinek. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy a homo sapiens sapiens nagy mértékben közrejátszott a neandervölgyiek eltűnésében.

Bár már nem tartozik a témához, de a cikket én is olvastam. Paleontológiai adatok nem támasztják alá a keveredést, ez igaz, de a genom talán megőrzött valamit.

Azonban... nem találtam dokumentálható, ép X-kromoszóma régiót neandervölgyi genomból. Most szaladtam végig a PubMeden, hogy mi történt, stikában publákálják, nem is szólnak (mitokondriális volt, illetve egy-két gén, általában erősen csonkolt fehérjék, most fut egy program, ami minden kinyerhető, ép adatot ki akar szedni, de egyelőre futó fázisban van, sok minden ebből még nem olvasható ki), de vagy titkos adat (ami azért érdekes), vagy a cikk sokkal árnyaltabban fogalmaz, mint az az újsághírek publikálták. Sajnos fizetős a cikk, nem tudom elolvasni itthonról.

Erről az X-kromoszómás "talán nem is emberi eredetű régióról" egy kristálygyermek-koponya kapcsán hallottam már, valami ezotériás téma, egyszer valaki megkérdezte ebben a témakörben is, mi igaz a videóból, ott emlegették (meg hogy ez bizonyíték arra, hogy a koponya földönkívülitől származik). Soha előtte nem emlegette senki, ami azért öt biológiával eltöltött egyetemi év után csalódottságot kelt bennem.

Szóval csak óvatosan ezekkel a génekkel. Hasonló lehet, mint a nem földi élettel járó médiahype, hogy állítólag arzénes bacit találtak. Valami volt, amire rá lehetett ugrani, és elég csak egyszer nagyot mondani, a többit már elintézi a pletyka.

De ez már tényleg nem tartozik ide. Nem tudom olvasni az eredetit, így nincs jogom nyilatkozni, de szkeptikus vagyok.

"Nos semmi olyan katasztrófa nem történt ,amiért ki kellet volna halniuk, mégis eltűntek...."

Ez így nem igaz, 74000 éve volt egy kisebb jégkorszak, amit a Toba szupervulkán kitörése okozott, és ami majdnem eltörölte az emberiséget. Egy kisebb kb 1000 fős csoport maradt meg csak Afrikában. Nyilván ez a neandervölgyiek egyedszámát is csökkentette, később viszont a homo sapiens a jobb születési rátájának köszönhetően kiszorította a neandervölgyieket. Vannak olyan elméletek, hogy kisebb mértékű keveredés is volt a neandervölgyiekkel, ezt DNS mintákra alapozzák. Olyan elmélet is van, hogy a neandervölgyieknek bár nagyobb volt az agytérfogatuk mégsem voltak valami innovatívak, és ezért a modern ember az újabb eszközeivel sokkal sikeresebb tudott lenni... Ami fontos, hogy tudományról van szó, tehát csak elméletekről beszélünk. A születési rátás elméletet számítógépes szimulációkkal igazolták, hogy lehetséges, de csak tippelték a paramétereket, a keveredéses elméletet statisztikai módszerekkel igazolták, viszont pusztán a keveredés nem valószínű, hogy a neandervölgyiek kihalásához vezetett volna. A jobb kőszerszámos elméletet tudtommal nem igazolták. Ha jobban érdekel a téma, a wikipedián egy elég hosszú leírás van róla, ha meg komolyabb cikkeket akarsz, akkor a scholar.google.com-on érdemes keresgélni...

Utolsó: a születési ráta nem csak sz.gépes szimuláció, hanem a csontok vizsgálatával is igazolható, mivel a neandervölgyiek medencéje szűkebb keresztmetszetű volt, vagyis a szülés nehezebbnek, kockázatosabbnak számított.

A jobb kőszerszámok meg látszanak. Részletgazdagabb, jobban kidolgozott, pontosabb, plusz jobban is reprodukálható.