Valaki el tudná magyarázni, h mi a kvantumfizika?

A gimnáziumi fizikatanárom szerint, sokan tanítják, kevesen tudják tanítani, és alig létezik pár ember, aki valójában érti is. - De igazából még azok se biztosan.

Abban igazad van, hogy a részecskék viselkedésével foglalkozik.

Istennel semmiképp se említhetik egy lapon. Amelyik Tudós bármilyen természettudományt egy lapon említ, az nem jó tudós. A természettudomány egyik ága sem kapcsolható össze teológiával, ez két külön dolog. Hála a szekularizációnak.

A macskás sztorit meg linkeld be! Én ilyenről nem tudok.

Mondjuk ha nem akarsz tanároktól tanulni, találtam egy kis videó sorozatot, ami jól elmagyarázza, pl ez az elektron kettős viselkedését, mint hullám és részecske:

[link]

Valszeg Schrödinger macskájára gondol.

[link]

Kvantumfizika azért kell, mert a tudósok rájöttek, hogy nagyon kis méretekben, nagy sebességeknél, gravitációnál, energiákon stb. a világunk nem pont olyan, mint ahogy idáig ismertük.

Az elektron pl. nem egy kis golyócska. A fény nem hullámjelenség. Vannak esetek, amikor majdnem úgy viselkednek, mintha golyó ill. hullám lenne - de ez nem az alaptermészetük, hanem csak egy közelítő képe annak, amit csinálnak.

A kvantumfizika arra való, hogy az anyag viselkedését sokkal pontosabban megmondja, mint az idáig használt klasszikus fizika. És ez nem csak az elektronokra és a fényre igaz - hanem minden más anyagra is.

Az anyag ugyanis sokkal többféleképpen viselkedhet - még nagy méretben is - mint amit a klasszikus fizika ismer.

A mai tudománynak (mikrochip, műholdak, részecskegyorsítók) ezt ismerie kell - különben az előrejelzései hamisak lesznek.

Schrödingert itt próbáltam elmagyarázni valakinek:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Istenekhez, szellemekhez semmi köze az égvilágon.

Mondjuk a macskás magyarázatom se tökéletes, nem akarok úgy tenni mintha én mindent értenék. ^^

Valami következő a helyzet:

Kezdetben volt nekünk egy Newton-i univerzumunk: mechanikus és egy kis számú alapvető fizikai törvény által szabályozott.

Ezt a nézetet a Galilei óta élő tudósok alakították ki. Galilei volt az aki szembeszállt azzal a nézettel, hogy a világot filózófiai alapon kellene megérteni; helyette a kísérletezés és a matematikai megközelítés legyen a bizonyítás alapja. Őt követte Descartes, aki megalkotta a fizikai mozgás első törvényeit, és azt a világnézetet, hogy egy az emberi gondolkodástól független, az érzékeken keresztül felfogható univerzum létezik. Végül Newton leírta a saját törvényeit, amit ma is az iskolában tanítanak: ezek leírják többek közt az alapvető szabályokat ami alapján a mozgás létezik, vagy a gravitációt, hogy alapján minden tömeggel rendelkező test vonzza a többi testet. (Ebben nagy szerepe volt Keplernek, aki a bolygók mozgását tanulmányozva jutott hasonló eredményekre.) Newtonnál egyébként az idő egyirányú, abszolút valami, az energia és az anyag pedig független.

A newtoni törvényekben is van egy csomó bolond dolog, amit magunktól soha nem hinnénk. Itt van például a mozgási energia: az a gondolat, hogy a hő átalakítható mozgássá. Vagy a hatás-ellenhatás, hogy bármi amire erőt fejtesz ki, ugyanannyi erőt fejt ki rád. (Hétköznapi eszünkkel azt hinnénk, hogy így nem dobhatnál el semmit anélkül hogy te is elrepülj, pedig ez a törvény nem csak igaz, de emiatt lehetségesek olyasmik is mint hogy a Földön járj.)

A newtoni világ olyan, mint egy óramű: előre meghatározott egyszerű törvények hajtják előre. Nekünk embereknek rendkívül hasznos egy ilyen világ, hiszen ez az azt jelenti, hogy pár egyszerű információ birtokában pontosan meg tudjuk mondani hogy mi fog valamivel történni. Persze a filozófusokat kicsit aggasztotta, hogy egy ilyen világ kicsit talán túl sorsszerű, hiszen mindent ami lesz, a világ korábbi állapota határoz meg: nincs "szabad akarat", nincsenek véletlenek vagy ok nélküli jelenségek.

Aztán jött Einstein, aki megint elkezdett egy csomó őrült dolgot állítani, például hogy az anyag az tulajdonképpen energia (E=mc^2), meg hogy az idő és a tér egy és az anyag hajlítja meg őket és ez okozza a gravitációt. A kozmológiai kutatások igazolták Einsteint és így jött létre a relativitáselmélet világképe.

Az újabb csavar akkor jött, amikor elkezdtünk LEFELÉ menni, és az apró dolgokat vizsgálni. Lényegében a 20. század elejéig kellett várni hogy felfedezzék az atomnál kisebb részecskéket; ezekből az iskolában többnyire csak a Bohr-féle modellben ismerteket (elektron, proton, neutron) tanítják. De ma már tudjuk, hogy a proton és a neutron is tovább bontható más részecskékre. Sajnos a magyar Wiki cikke nem túl jó, de próbált elolvasni az angol Wiki közepét:

[link]

különös tekintettel a mellette lévő képre, ez ugyanis az egész fizika mai állapota. Vannak bizonyos részecskék, amikből anyag keletkezhet, és vannak az "erőhordozók", amik a négy alapvető kölcsönhatás: [link] egyikét hordozzák. Például a fotonok az elektromágnesesség hordozói, amik az elektronok negatív töltését okozzák.

(Most már mindjárt a lényeghez érünk :p)

Namost, anno mikor a fény tulajdonságait vizsgálták (a fény több helyen is felbukkan a történetben, például Einsteinnél az elérhető legnagyobb sebesség fokmérője; ennek az az oka hogy a fénynek nincs tömege, ami korlátozná, de ebbe most ne menjünk bele), volt egy vita arról hogy a fény részecske, vagy egy hullámszerű jelenség (mint pl. a hang, ami nem más mint a levegő rezgése). Egyre inkább úgy tűnt, hogy mindkettő. [link]

Sőt nemcsak a fény: valamennyi részecske ilyen.

Na ez az amit nem értünk lényegében ma sem. Mi tulajdonképpen egy részecske? Leírható egyáltalán a klasszikus fizikából megszokott fogalmakkal, vagy az egész valami sokdimenziós sci-fi rémálom, ami a világegyetem olyan mélységeibe mutat, ami emberi ésszel talán már fel sem fogható? A kvantummechanikának jutott az a hősies feladat, hogy megpróbálja a részecskék mozgását valami emberileg felfogható módon leírni. És ez az oka, hogy az egész dolog a tudományos érdeklődés középpontjában van. Mert minden amit a részecskékről tudunk arra mutat hogy a világunk nem az a kiszámítható, egyszerűen mérhető valami, aminek a klasszikus fizika több száz évig tekintette. Bizonyos filozófiai nézeteket a világ természetéről felül kell esetleg majd vizsgálnunk. És találnunk kell valami módszert amivel modellezhetőek megbízhatóan végre azok a *** részecskék, vagy búcsút mondhatunk annak az álomnak hogy az emberiség fejlődése végtelen.

Az meg hogy egy pár idióta mindig a legutolsó tudományos felfedezésekkel akarja a saját elméletét igazolni...Ne figyelj oda. Az okkultisták már évszázadokkal ezelőtt is az elektromossággal vagy az éterrel próbálták a szellemeket összekapcsolni, ez a réteg azóta sem változott semmit.