Ha az űrben lőnénk egy puskával, a golyó viselkedése mennyiben térne el attól amit a földön lövünk ki?

én egy másik 64%os vagyok, aki ezt írta:

"és mitől van neki? minden bolygó és hold középpontjába tettek egy gravitációs generátort? ami egyúttal a "helyén" tartja az égitesteket is? :D"

erre írtad hogy: "értem, tehát a holdunknak véletlenül sem a Föld 1/6 gravitációja van -.-'"

arra próbáltalak rávezetni, hogy mit gondolsz miért van gravitációja a holdnak? a tömege miatt! tömegvonzás - ismerősen cseng, nem? Ahogy azt írták mások is, még be is idézted őket, de elsiklottál felette, hogy a puskagolyónak is van gravitációs mezője. Ha hiszed ha nem, te is vonzod magadhoz a földet, ugyanúgy, ahogy a föld vonz magához téged. És a föld is vonzza magához a napot.

namost: ha az űrben nem létezik tömeg. akkor hogy lenne a holdnak gravitációs mezője? ha a hold tömege=az űrhajós tömegével (azaz 0), akkor az űrhajósnak ugyanakkora gravitációs mezőt kéne generálni, mint a holdnak nem? kivéve persze ha a hold rendelkezik saját gravitációs generátorral :P

"űrben vagyunk kérem nem a Földön. A golyót nem a Földről lőjük, hanem az űrben.

Úgy szeretem mikor így leszóljátok a másikat és nem is gondolkodtok, hogy talán egy tanultabb vagy hozzáértőbb emberrel vitatkoztok."

Drága kenyér :DDDD És akkor mi van? A tömeg az tömeg. Tömeg az anyagnak azon jellemzője ami meghatározza, hogy egy tetszőleges erő milyen mértékben tudja gyorsítani. Marhára mindegy hogy a Föld felszínén, az űrben vagy akárhol. A tömeg az a test tehetetlenségének mértéke. Ott lövöd ki azt a lövedéket ahol akarod, teljesen mindegy! A golyóra ható és a lövészre ható erő ugyan az lesz. Ez a két erő egyenlő! Aztán, hogy melyiknél mekkora gyorsulást (és végső soron az idő végessége miatt), mekkora végsebességet okoz, az csupán a tömegüktől, mégpedig attól a tömegtől függ, ami aztán már a helytől (Hogy egy bolygó felszíne avagy a világűr, vagy épp víz alatt...) teljesen független!

Ez ennyire egyszerű, drága "nagytudású" barátom...

" vagy épp víz alatt...) teljesen független! "

Nah mondjuk a vizes példa pont nem jó, mert ott már igen erős közegellenállás is fellép. :)

Kérem szépen 37éves vagyok, BME-n végzett gépészmérnök.

A passzív gravitáló tömeg a test és a gravitációs tér kölcsönhatásának mértéke. Azonos gravitációs térben a kisebb passzív gravitáló tömegű testre kisebb erő hat, mint a nagyobbra. (Ezt az erőt nevezik a test súlyának. Gyakran a hétköznapi értelemben a „súlyt” és a „tömeget” szinonimaként használják, mert a gravitációs tér nagyjából állandó nagyságú az egész Föld felszínén. A fizikában a kettőt megkülönböztetjük: egy testnek nagyobb lesz a súlya, ha erősebb gravitációs térbe helyezzük, de a passzív gravitáló tömege változatlan.)

Az aktív gravitáló tömeg a test által létrehozott gravitációs tér erősségének a mértéke. Például a Hold gyengébb gravitációs teret hoz létre, mint a Föld, mert a Holdnak kisebb az aktív gravitáló tömege.

Nos olyan térben ahol nincsen gravitáció ezeket hogyan alkalmazod?

F=m x g, ahol g=0 -> F=0?

A mai fizika még nem vizsgál ilyen eseteket, sőt, még nem is tudunk kísérletezni sajnos. Írd föl a középiskolás paralelogramma módszerrel a szituációt, gravitáció nélkül és meg fogsz lepődni.

"F=m x g, ahol g=0 -> F=0?"

nagyon jó, tehát ebből megtudtuk, hogy az űrhajós elhanyagolható erővel vonzza maga felé a kilőtt golyót.

de a kérdés, hogy a visszarúgás ugyanakkora sebességgel repíti-e el az űrhajóst, mint a golyót.

ehhez a dinamikáról szóló tudásod kell feleleveníteni, kedves gépészmérnök :P

[link]

ha F=m*a

akkor a=F/m

nem is tudom mi zavar meg, pedig nem kéne: az F az itt nem a gravitációs erő, hanem a visszarúgás ereje, amit ugye a töltény izéjének a szétrobbanása okoz. ez egy nyilvánvalóan létező dolog az űrben is. (Mert azt már megbeszéltük hogy a töltény elsütője felrobban)

az m pedig a tömeg, nem a súly. minél nagyobb tömeggel osztunk, annál kisebb lesz az "a". az űrhajós tömege nagyobb mint a golyóé. --> az űrhajósra ható a kisebb lesz.

az "a" meg azt hiszem a gyorsulást jelenti.

Az oké, hogy az űrben más az élet mint a földön, de ugyanazok a fizikai törvények vannak ott is. csak a földön van állandó testekre ható jelentős mértékű erő, amiből a tapadás következik (súrlódás), meg van közegellenállás meg ilyesmi.

" Nah mondjuk a vizes példa pont nem jó, mert ott már igen erős közegellenállás is fellép. :)

Továbbra is fenntartom, mindegy hol vizsgálod az összefüggést. Közegellenállás van a levegőben, a Föld felszínén is. Ez a közegellenállás a víz alatt igaz hogy nagyobb, de teljesen irreleváns. Más kérdés hogy egy közegben mozgó testnél, sebességeknél, gyorsulásnál kell számolni a közegellenállásból származó erővel is.

De a résztvevő testek tömegéből adódó arányokon ez mit sem változtat. Persze abból a szempontból nem szerencsés, hogy a lövedék végsebessége, "repülési" távolsága nem azonos, de nem is ezt akartam szemléltetni...

Kedves Gépészmérnök barátom.... áhh inkább ülj le, elégtelen!

Na jó ...megpróbálom...Figyelj te gépészmérnökök gyöngye!

Azt megbeszéltük, ha elsül a puska, egy erő keletkezik. Tudjuk hogy minden erőnek van ellenereje, így ez az erő gyorsítja a lövészt és ezen erő ellentétes irányú, de megegyező nagyságú ellenereje gyorsítja az elrepülő lövedéket is. Tehát mindkét esetre igaz hogy F=m*a, ahol "F" az erő, "m" a tömeg és az "a" az elért gyorsulás. Az erők egyenlőek, így igaz az a képlet hogy:

F=m(lövész)*a(lövész)=m(lövedék)*a(lövedék).

Namost az m(lövész) ugye jóval nagyobb, mint az m(lövedék), így belátható hogy az a(lövedék) lényegesen nagyobb mint az a(lövész). Mivel ez az erő egy adott ideig hat, az is belátható, hogy a kisebb gyorsulással rendelkező lövész lényegesen kisebb végsebességre tesz szert, mint a lövedék, azonos idő alatt (szép is lenne ha a lövészt is ugyanannyira gyorsítaná fel az erő, mint a lövedéket...pfff. Ennyire legyél már vizuális!).

És mindez marhára független attól, hogy hol is lő az a lövész.