Filozófia:Mi volt az universalia-vita?

Ez egy régi metafizikai probléma, csaka történelemkönyv vagy amit olvasol szokás szerint sűrítve próbál tálalni valamit amit maga se ért.

Pl.: itt egy jó link:

[link]

"Arra a kérdésre, hogy „mik léteznek?", a legtöbb ember valószínűleg azt felelné: azok a dolgok léteznek, melyeket meg lehet fogni, vagyis a mindannyiunk számára ismerős fizikai tárgyak. Olyan tárgyak mint az egyes házak, az egyes kövek, az egyes autók, az egyes tölgyek, az egyes bükkök, az egyes kutyák, az egyes macskák, az egyes emberek stb. Az „egyes" kifejezés különösen hangsúlyos: úgy gondoljuk, hogy alapvetően egyedi (partikuláris vagy individuális) tárgyak léteznek.

A legtöbben úgy gondoljuk azonban, hogy nemcsak partikuláris tárgyak léteznek, hanem léteznek bizonyos tulajdonságok is. A partikuláris tárgyak tulajdonságai. Például: az előttem levő asztal barna, vagyis az előttem levő asztal rendelkezik a barnaság tulajdonságával. Úgy tűnik tehát, hogy létezik a barnaság is. Vagy az előttem levő pénzérme kerek, vagyis az előttem levő pénzérme rendelkezik a kerekség tulajdonságával. Úgy tűnik tehát, hogy létezik a kerekség is. Egyszóval: természetes ontológiánk szerint a világ különböző partikuláris tárgyakból és ezek tulajdonságaiból áll; rendszerint úgy gondolunk a világra, mint amely különböző tulajdonságokkal rendelkező partikuláris tárgyakat tartalmaz.

Ugyancsak alapvető meggyőződésünk, hogy egy tulajdonsággal nemcsak egyetlen partikuláris tárgy rendelkezhet. Nemcsak egyetlen partikuláris tárgy barna, nem csak egyetlen partikuláris tárgy kerek, hanem nagyon sok partikuláris tárgy barna, illetve kerek.

Képzeljük el, hogy az asztalon két korong fekszik előttünk. Mindkettő kerek. Mit jelent ez? Azt, hogy a két korong egy tulajdonságában, jelesül a kerekségében megegyezik. Vagy másként kifejezve: a két korong egy tulajdonságában azonos. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy a két korong egy és ugyanazon dolog, hiszen hát kettő és nem egy darab korongról van szó, hanem azt, hogy a két darab korong egyik tulajdonsága tekintetében azonos. A két korong numerikusan (számszerűen) különbözik egymástól, viszont egy tulajdonságukban azonosak, vagyis egy szempontból ugyanabba a típusba tartoznak.

Ami eddig elhangzott, még nem elmélet. A tény, hogy a tárgyakat tulajdonságaik alapján soroljuk bizonyos osztályokba vagy típusokba, a világunk mindennapi tapasztalatának alapvető és lényegi eleme. Olyan eleme azonban a tapasztalatunknak, amely filozófiai (metafizikai) magyarázatot igényel.

Az alapvető metafizikai/ontológiai kérdés, ami felmerül, a következő: hogyan magyarázható, hogy numerikusan különböző partikuláris tárgyak rendelkezhetnek ugyanazokkal a tulajdonságokkal? Hogyan magyarázható, hogy bizonyos numerikusan különböző partikuláris tárgyak tulajdonságaikban azonosak? E problémát univerzálé problémának nevezzük. De nevezzük még ezen kívül típusazonosság vagy egy-sok (one over many) problémának is."