A gének okozta problémák (pl kis mell) mesterséges kiküszöbölése, a szervezetet folyamatos kompenzációra kényszeríti?

1) Nincs olyan, hogy problémát okozó gén. Vannak a gének, amiknek vannak a problémát okozó alléljaik. Tehát maga a gén nem azért jött létre hogy problémát okozzon, a gond általában akkor van, ha valaki egy elromlott gént örököl.

2) A biológiai előny/hátrány nem azonos azzal, amit a társadalom előnyösnek/hátrányosnak talál. A kék szem pl egy hátrány lenne, ha még mindig a szavannán élnénk, és nem lenne feltalálva a napszemüveg. Ugyanakkor a kék szem lehet társadalmi elény, ha egy társadalom előnyben részesíti a kékszeműeket. A kis mell is inkább társadalmi hátrány mint biológiai, mert a kismellű nő jobban szalad, tehát jobban menekül a ragadozó elől, mint a nagymellű. Amíg ragadozók között éltünk, ez bizony akkor is előny volt, ha cserébe kicsit kevesebb kérője volt az illetőnek.

3) A gének okozta "problémák" csak egy igen kicsi töredékét tudjuk valamilyen beavatkozással megváltoztatni. Azért tettem idézőjelbe a problémát, mert a divat miatt olyan dolgokból is problémát csinálnak egyesek, amikből nem kéne. Ki van kiáltva egyféle testalak tökéletesnek, holott közel sem biztos, hogy tényleg az a tökéletes. Viszont kb 4 alap testalakot különböztetünk meg, és ezeknek vannak variánsaik, és mindegyik nagyon szép tud lenni.

4) Az ilyen javítási módszerek esetében előfordulhat kompenzáció (pl fogyókúra: kompenzáció a jojó-effktus), de sok esetben valójában nem a kompenzáció miatt küzd a javítás ellen a test. Pl ha a kis mellet szilikonnal "javítják", akkor nem az a baj, hogy a test csakazértis kis mellet akar ezért kilöki a szilikont, hanem az a baj, hogy nem akar idegen testet magában, és ezért löki ki a szilikont. Tehát ilyenkor nem az alap "probléma" az amihez ragaszkodik a test, hanem a megoldási módszer az, ami ellen küzd.

A kis mell nem hibás gén, hidd el. Egyrészről nem egy gén szabályozza, hanem sok. Az emlő állományának egy része felelős a laktációért, a többi zsírszövet, tehát ha kicsi a melled, vagy kevés benne a mirigy (ez lehet hátrány - nem tud annyi tejet előállítani), de valószínűbb, hogy kevés benne a zsír. Ez ugyanaz a zsír, ami bárhol máshol lerakódik, tehát teltebb nőknek nagyobb a mellük. Nem feltétlenül zsírsav-mobilizációért felelős mutáció van a háttérben. Fontos, hogy ne keverd az ilyeneket: egy tulajdonságot nem feltétlenül egy gén okoz!

Egy gén sok mindentől elromolhat. Amit te írtál, az más mechanizmus, a recesszív allélok homozigóta formában való felhalmozódása. Az elromlás elsődlegesen egy mutációs hatásra következik be. Ez lehet spontán: minden egymilliárdadik (-dodik?) nukleinsav a DNS-ben mutálódik egy sejtosztódás esetén. Megesik, hogy ez elrontja a gént, és ez végül öröklődik. Ez az arány növelhető, pl. a radioaktív sugárzás, az UV, különféle kemikáliák mind hasonló mutátor hatással bírnak. Ez ugyanúgy elronthat géneket, amik öröklődhetnek.

Hogy ezek a rossz gének okoznak-e bármi gondot, az attól függ, mi a másik allél. (Egy pár van minden génből: apai és anyai.) Ha megvan a "jó" párja, akkor az majd kompenzál (ha tud), és nem jelenik meg. De ha az általad említett beterjes házasság van, akkor, mondjuk testvérek esetén, nagyobb az esélye, hogy az adott gén mindkét szülőben a rossz alléljában volt jelen: ekkor két rossz nem tudja kompenzálni egymást.

Az orr visszanövése... tudod, van olyan, hogy rák. Az sejtburjánzás. Nem kérte senki, mégis csinálja. Na, itt hasonló dolgok játszódtak le, csak szabályozottan. Egy nyílt sebfelületen megkezdődött a sebzáródás, de ez kissé megszaladt, és felépült az orr levágott vége. Nem vagyok plasztikai sebész, nem értek ehhez, de gondolom vágtak a porcból is, tehát az is regenerálódott, erre rá a bőr, és ugyan nem olyan lett, mint a régi, de valamicske visszanőtt. Ennek semmi köze a génekhez, a test nem "tudja", mik az eredeti arányai (van, hogy igen, de az más mechanizmus), ez sima túlfutott sebgyógyulás.

Hát azért látom nagyon furcsa képzeteid vannak arról, hogy hogyan működnek a gének. A gének nem egy képet hordoznak magukban, hogy hogyan kell kinéznünk, hanem egy létrehozási utasítást. Olyan, mintha vak munkásokkal építtetnél házat, akik nem a tervrajzot látják, hanem megkapják a téglát a kezükbe, hogy „vidd el öt lépésnyire és rakd le”, a másik munkás pedig azt kapja, hogy „találsz téglákat öt lépéssel odébb, rakd őket egymásra”. A végeredmény nagyban függ attól is, hogy mennyire pontosan hajtja végre az aktuális vak munkás a parancsot, de a külső körülmények is nagyon fontosak, például hogy mit eszel, vagy éppen hogy mit eszik anyukád amíg terhes veled. Szóval a gének nem mindenhatóak, a legtöbb gén csak egy picit járul hozzá a végeredményhez. A mell méretét is valószínűleg sok gén összjáték aokozza.

„viszont hallok olyanokat, aki az orrát műtette, hogy "visszanőtt"”

Én például ilyet nem hallottam. Mendemondákra, legendákra és pletykákra nem érdemes a világképünket építeni. Szóval találni kéne egy tényleges ilyen esetet, és megnézni, hogy pontosan mi történt, ha egyáltalán tényleg van ilyen.

Hát ennek a két dolognak semmi köze egymáshoz. A gének a DNS egyes szakaszai. A DNS pedig minden sejtosztódáskor lemásolódik, és a másolás nem 100%-os pontosságú. Amikor a nő létrehozza a petesejtet, a férfi pedig a hímivarsejtet, akkor ez számos sejtosztódási lépéssel jár, így számos hiba keletkezhet a DNS-ben. Az emberi sejt DNS-ének csak nagyon kis része az, ami gén, így a DNS változása csak nagyon kis okoz génhibát.

Mielőtt tovább folytatom, pár szót a DNS-ről. A DNS-t úgy kell elképzelni, mint azokat a nyakláncokat, amiknek a gyöngye betű. Annyi féle gyöngy van, ahány betű, azaz van A-gyöngy, B-gyöngy, C-gyöngy, egészen Z-gyöngyig. Elvileg bármilyen szót vagy akár egy regényt is felfűzhetsz gyöngyökből, ha van elég hosszú zsinórod. Mondjuk vegyük azt a szót, hogy KUTYA, ez ugye 5 gyöngy, így van felfűzve:

-K-U-T-Y-A-

Egy másik szó, cica, így van mögé fűzve:

-K-U-T-Y-A-C-I-C-A-

Csakhogy ez legyen egy olyan nyaklánc, ahol 2 értelmes szóra 100 értelmetlen betű jut:

-X-C-H-K-L-F-T-U-U-U-K-Z-V-K-U-T-Y-A-K-T-E-E-Q-C-I-C-A-X-Y-A-I-T-R-

(Nem rajzolom le mind a 100 értelmetlen betűt.)

A DNS is ilyen, csak ott 4 féle betű van, A, T, G, C. Így néz ki egy DNS:

-A-T-T-T-C-G-G-G-C-G-A-T-G-C-T-G-C-A-T-T-G-

Ahogy te is ki tudod választani az értelmes szavakat a katyvaszból, úgy a sejt is meg tudja különböztetni a DNS azon részeit ami számára értelmes (ez a gén) a többitől.

Amikor ezt a gyöngysort lemásolod, időnként az egyik gyöngy hibásan lesz lemásolva, és véletlenül az egyik A betű helyére mondjuk C kerül. Ha ez a KUTYA szóban (vagy egy génben) történik, akkor értelmetlenséget kapsz (KUTYC), és ez gondot fog okozni a sejt működésében. Az ilyen másolási hibákat az anya életmódja fokozza (pl cigi), környezeti tényezők (sugárzások, vegyszerek), de maguktól is létrejönnek.

És most hogy már ezt tudjuk, nézzük milyen bajt okoz a rokonok házassága. Itt az a baj, hogy mint a fentiekből is látszik, EGÉSZEN BIZTOS, hogy mindenkinek van egy-két hibás génje. De ez nem baj, mivel mindenki minden génből két példányt örököl, egyet az apától, egyet az anyától. Ez pont azért jó, mert annak az esélye, hogy mindkettőnek ugyanaz a génje hibás, relatíve kicsi, így az utódnak valószínűleg mindenből jut legalább egy jó. (Ezt úgy képzeld el, hogy mindkét szülődtől megkapod ugyanazt a regényt, de mindkettőből véletlenszerűen kitéptek egy lapot. Kicsi az esélye, hogy ugyanazt a lapot tépték ki, ezért végülis ami az egyik könyvből hiányzik, azt a másikból el tudod olvasni.)

Viszont rokonházasságnál sokkal nagyobb erre az esély (mivel mindkét szülő ugyanazokat a hibákat kapja a saját szüleitől, és ezért azokat is adja tovább), ezért sokkal valószínűbb, hogy az utód egy halom hibával születik. Éppen ezért az ilyen esetekben a hiba nem sok generáció múlva, hanem azonnal jelentkezik.

„a mellekre visszatérve, elvileg megállapították, hogy a mell 10-20 %-a felelős csak a táplálásét (nem pontos adat tőlem, a lényeg hogy elenyésző %) a többi a a férfi vonzása miatt van, hogy szaporodjunk

ezért teltebbek a nők, mint a férfiak és van fenekük is.”

Hát ez így megint egy nagyon egyszerű világkép. Egy részről az, hogy mi jön be egy férfinak, szintén (részben) genetikailag meghatározott. Ahogy vannak kismellű nők, úgy vannak kismellszerető férfiak. Az egy nagy hülyeség, hogy a nők azért zsírosabbak, hogy a férfinak tetsszenek, ez azt sugallja, hogy valaha meg volt teremtve a férfi olyannak amilyen, és ahhoz alkalmazkodott mint valami különálló faj, a nő. De ez nem igaz, a férfiaknak lehetnének olyan génjeik, hogy a szikár nőket szeressék. Lehet hogy voltak is ilyen férfiak, csak kihaltak, mert a szikár nő nem tud gyereket táplálni, és kihalnak, velük együtt a férje génjei is. Tehát a férfinak az a nő vonzó, akiről az jön le, hogy fel tud nevelni egy porontyot. De ehhez nem 100%-os feltétel a nagy mell.

Más részről az, hogy egy tulajdonság összességében előnyös-e, nagyon sok körülménytől függ. A nagy mellnek vannak előnyei és hátrányai. Előny, hogy mondjuk jobban tetszik a férfiaknak, de hátrány, ha menekülni kell a ragadozó elől. Ezt a két tényezőt (meg az összes többit ami van) ki kell egyensúlyozni, nem lehet az egyik végletet figyelembe venni. A kiegyensúlyozást a természet általában a teljes populáció szintjén, variációval oldja meg, azaz nem mindenki egyforma lesz, hanem mindenki egy átlag körül fog elhelyezkedni, de sokan vagy kisebbek, vagy nagyobbak az átlagnál. Ez igaz a növények méretétől kezdve a női mellig nagyon sokmindenre.

„tehát valahol mégiscsak hibás az a gén.”

Tehát nem, egyáltalán nem hibás az a gén.

Javítás:

Az a rész ami úgy kezdődik, hogy

"Hát ennek a két dolognak semmi köze egymáshoz."

már egy újabb szakasz lenne, csak elfelejtettem bemásolni az idézetet tőled. Ez arra reakció, hogy a génhibák azért vannak, mert a felmenők össze-vissza fogantattak.

"a mutációról meg annyit, érdekes főleg a spontánnál, eddig azt hittem maga a mutáció eredeti hivatása a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás megoldása lenne "

A mutációnak nincs hivatása, ez egy természeti jelenség, ami van, és mindig véletlenszerű. A mutációk általi alkalmazkodás spontán történik, az evolúció nem irányított. Nem olyan, hogy "na hideg van, mutálódjunk gyorsan egy kis melegebb bundát". Pláne nem tervez előre, azaz "holnap hideg lesz, mutálódjunk melegebb bundát". Azt meg aztán végképp nem tudja a szegény kis mutáció, hogy pontosan melyik gént is kéne megváltozatni és hogyan, ahhoz hogy jobb szőre legyen az állatnak.

A mutáció valóban az alkalmazkodás alapja, de nem azért van "kitalálva", hogy alkalmazkodjunk. A mutáció az csak úgy van, az esetek nagy részében káros, kis részében hasznos, éppen ezért minden élőlényben nagyon sok olyan védőmechanizmus van, ami a mutációk ellen véd. A mutáció akkor hasznos, ha olyan egyedet hoz létre, ami éppen akkor éppen ott jobban műkdik, mint a többi.

A mutációk időről időre létrejönnek. Vannak egészen tipikus mutációk is, amikről tudjuk, hogy valamiért gyakoribbak, pl ismert jellegzetes DNS törések, amik olyan helyeken jönnek létre, ahol valamiért törékenyebb a DNS.

Ugyanígy a melegebb bundáért felelős mutáció is valószínű időről időre megjelenik egyes állatokban, és ha pont akkor fordul hidegebbre az idő, akkor szerencséje volt.

(Egyébként ne aggódj, a lányok túlpörgik ezt a mellméret kérdést, nekem pl minden barátnőm kismellű volt... meg a feleségem is az.)