A villám a képződéstől számítva mennyi idő alatt ér a földbe?

[link]

itt 220.000 km/órát írnak

sajnos a legtöbször azonnal.

a villámok túlnyomó része valójában lentről megy felfelé. ezért lehet "érezni az elektromosságot" vihar elött. te, meg a föld, meg az épületek, meg stb. vagytok feltöltve, úgyhogy ha nincs szerencséd, akkor a villám belőled csap a felhőbe.

Utolsó:

Ezt a hülyeséget honnan szedted?

Persze lent is van feltöltődés, de az pozitív. A negatívok pedig fent vannak(ionizáció).

Viszont mozogni csak az elektronok tudnak(szabadon), ezért a villám(felhő-föld esetén) felülről jön.

Nagyon ritkán előfordul az ellenkezője is, amikor a negatív töltés lentre kerül.

Elolvastam amiket írtatok és az utolsótól kérdeznék valamit: szerinted a nagyvilágban a pozitív és a negatív töltés iránya megegyezik a kvantummechanikában ismert pozitív és negatív iránnyal ?

Szerintem nem. Csak mikor kiderült, azt mondták, hogy akkor ez van. Így éljünk tovább és állapodjunk meg ebben. Ne írjunk át az eddigi fizikát.

A kérdésre az én válaszomhoz még az tartozik hozzá, hogy vajon honnan indul. :) És milyen ferdén megy. :) Amit tudunk, a leggyakoribb villámra, ami a "lefelé ágasbogas": A negatív töltésgóc a felhőben a levegőbeli fagyhatártól (átlagos magasságát nézd meg) a fölé terjed ki. Egy előkisülés átlagosan 50 m hosszú, és 50 mikrosec alatt teszi meg ezt az utat, majd szünet jön, átlagos időtartama 40 mikrosec. A főkisülés egyben végigmegy, a töltésgócig, a föld közeli sebessége az 100 m/mikrosec, és az egyre csökken felfelé.

És, igen, bocsánat, a két utolsó egyikének sincs igaza egészen.

Tisztelt előző hozzászóló!

"04-02 21:11"-es hozzászóló vagyok!

Én csupán az áram irányára reagáltam. A villámra nem. Egyébként pedig tudnék írni a témáról, de nem akarok, mert ide röhögni járok. Legfeljebb, ha nem túlságosan megerőltető, akkor a jóra való törekvés és segítőkészség jegyében kötekszem egy kicsit, lásd: előző hozzászólásom.

Amúgy pedig nyitott szemmel járok, érdekel a világ, mint egy 4 évest, főleg a természettudományok... de már pl. a villámvédelemről is elolvastam egy 200 oldalas könyvet, kár hogy már elfelejtettem a javát. A kérdésre adható válasz pedig röviden: bonyolult.

De tény, hogy zivatarban különféle okokból töltésképződés kezdődik. Még nem tudjuk pontosan melyik milyen arányban felelős. Valami Simpson-féle elmélet van... erre a névre emléxem, meg még néhány. Lényeg, hogy töltések szétválasztódnak.

Majd a közeli ellentétes gócok között előkisülések keletkeznek. (((A villámok többsége felhő és felhő között jön létre és nem feltétlenül a földbe csap))).

Nos, de itt ugye ilyenről nem is tudunk/láttunk/hallottunk, úgyhogy ugorjunk!

Szóval az előkisülés a földfelszín közelébe érve a földi tárgyakból, talajból ellenkisülések indulnak vele szemben, mikor ezek találkoznak egymással, akkor összefüggő kisülési csatorna alakul ki a felhő és a föld között. Ekkor ezen az ionozott csatornán végigvág maga a villám (általában lentről felfelé, nagyobb sebességgel, mint az előkisülés) és hát ez lesz olyan bazi fényes és hangos. Meg ha a közelében vagy, akkor az nem egészséges.

Egyébként vannak pozitív és negatív villámok is.

Tehát:

1. előkisülés

2. ellenkisülés a földből

3. villámcsatorna

4. bazi nagy villám

Ezeknek a sebessége (előkisülés és ellenkisülések, illetve a villám "sebessége"), gondolom függ az adott közegtől... mennyi ott a víz, milyen hideg/meleg van, mekkora nyomás (=magasság), széltől, meg hogy kedd van-e, vagy szerda, stb...

De gondolom (hasamra ütök) az előkisülések sok-sok m/s-mal tépnek, a fő villám pedig vagy' fél fénysebességgel.

De mire jó a google!!! Váóv! 1. találat villám sebességére wikipédia: ott 180 km/s-et írnak, amit mondjuk én keveslek. Itt a 2. találat: országos katasztrófavédelem: itt a villámok már "másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad"-nak.

Valójában tök8, lényeg, hogy gyorsan, de azért meglepett, hogy nem olyan gyorsan, mint ahogy gondoltam. Igaz, nem az Élet és Tudományban, vagy Science magazinban írták ezt az értéket, se pedig egy műszaki, vagy természettudományokkal foglalkozó egyetemi jegyzetben olvastam, így hát passz (Tudás Fája és Blikk tudományos rovata nem tudományos irodalom!). Szerintem azért gyorsabban repeszt, mint ahogy azon a két helyen írták, amit a google kidobott elsőre.

Lapoztam még egyet-kettőt... szinte mindenhol ezt a két értéket írják, ami azt jelenti, hogy mióta valaki kiírta az wikipédiára, azóta mindenki onnan leste le, vagy a másikról. Mert 180 km/s helyett írhatnának közel 200 km/s-et is, vagy 170-et, vagy bármennyit, de nem mindenhol 180-at.

Meg hát nehezen hihető, hogy a fénysebesség 6 tízezredével halad több ezer (vagy több tízezer) amperes villám egy tök vizes, de főképpen az, hogy ionizált csatornán...

Tehát mégegyszer:

1.Egy előkisülés átlagosan 50 m hosszú, és 50 mikrosec alatt teszi meg ezt az utat, majd szünet jön, átlagos időtartama 40 mikrosec. Ebből átlagsebességet számolni nehéz, illetve az nem nagyon jellemő semmire.

2. A főkisülés egyben végigmegy, a töltésgócig, a föld közeli sebessége az 100 m/mikrosec, és az egyre csökken felfelé. Mivel csökken, definiálható lenne legnagyobb (az ez, ami ide van írva), majd legkisebb (az meg a megtett úttól függ), és átlag (az is) is.