Mi az 1 kg definíciója?

Az eredeti definíció szerint az 1 köbdeciméter (dm³) víz tömege a legnagyobb sűrűségű állapotban (3,98 Celsius-fokon és normál légköri nyomáson). (Hétköznapi használatra 1 kg-nak vehetjük a vizet bármely hőmérsékleten, mivel a sűrűsége nem változik nagyon. 50 °C-ig 1% a hiba, de 100 °C-on már 4%.)

Ez valójában körkörös definíció: a víz sűrűsége kismértékben függ a légnyomástól, a nyomás pedig többek között a tömegből származtatott SI egység. Ennek elkerülésére 1889-ben, a párizsi 1. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (Conférence générale des poids et mesures) a kilogrammot egy nemzetközi etalon, a Sèvres-i Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban (Bureau International des Poids et Mesures) őrzött, platina-irídium ötvözetből készült, 39 mm magasságú és átmérőjű henger (a „Le Grande Kilo”) tömegeként definiálták (Kilogramme des Archives, levéltári kilogramm). Az etalonról az egyes országok másolatokat készítenek; ezek a nemzeti etalonok, amelyeket mintegy 10 évente újra összehasonlítanak a nemzetközi etalonnal.[1]

A 90% platina, 10% irídium ötvözet nagy sűrűsége miatt alkalmas; a szennyeződésnek kitett felület így viszonylag kicsi, és a kisebb térfogat miatt a kiszorított levegő okozta felhajtóerő is kisebb, így a mért tömeg kevésbé függ a levegő sűrűségétől. Emellett az ötvözet viszonylag közömbös; könnyen megmunkálható, sima felületűre alakítható – mindkettő tovább csökkenti a szennyeződést.

wikipédia

A kilogramm etalonját Párizs közelében őrzik egy platina-iridium henger képében. Ennek másolatait küldik meg minden ország mérésügyi hivatalának..

De ezen etalont próbálják lecserélni valami természeti törvényekből adódó valamire pl egy gömbnyi szilícium atomra, azaz csak a szilícium-atomok számát kéne meghatározni, eggyesítve az Avogardo-számmal; de ez tudtommal még nem sikerült.