Miért van hogy egész évben szinte ugyanazokat a csillagokat látjuk az égbolton?

Van az a csillag, ami mindig északon van (most nem jut eszembe a neve). Na, azt minden éjszaka látjuk. A többi pedig akörül forog-kering. Tehát a "tetejét" az összes éjszakai égboltnak egyszerre látjuk, a többit meg amikor odajut a Föld a keringésben, hogy a Nap még nem látszik amikor odafordul. Tehát hibás a megfigyelésed, nem ugyanazokat a csillagokat látjuk.

Az égbolt egy jelentős része télen-nyáron látszik Magyarországról, de ez földrajzi szélesség függő. Még az északi sarkon minden csillag ilyen, az egyenlítő felé közeledve egyre kisebb égterület az álladó, az egyenlítőn pedig gyakorlatilag nincsen olyan csillagkép, ami nem nyugszik le soha. Ezek a cirkumpoláris csillagképek. De a változás olyan formán itt is látható, hogy hol magasabban, hol alacsonyabban vannak a csillagok, illetve egy kört írva a Sarkcsillag (Polaris) körül hol 'talpon' hol pedig 'fejjel lefelé' látszanak. Ezek az északi irányban találhatóak, ha a Föld északi félgömbjén élve szemlélődünk. Azt, hogy a Polaristól kb. hány fok távolságig nem nyugszanak le a csillagok kb úgy számolhatod ki, hogy 90-ből kivonod a megfigyelés helyének földrajzi szélességét. Példa: Budapest kb. a 47,5° szélességi körön található. 90-47,5=42,5. Tehát a Sarkcsillagtól kb. 42,5°távolságig az égbolt sosem bukik a horizont alá. De ha pont az ellenkező irányba, dél felé tekintesz, akkor a csillagok körforgása ott is érvényesül, mint a pólushoz közel. Annyi eltéréssel, hogy mint ahogyan a Nap is távolabb van a pólustól mint 42°és lenyugszik, ugyanúgy az ebben az irányban levő csillagoknál is ezt megfigyelheted. A Föld egy év alatt tesz meg egy kört a pályáján, ennek megfelelően egész évben változik a déli égbolt látványa is. Viszont hosszú periódusú változásról van szó, egymást követő 2 éjszaka ezt nem érzékeled még. Sőt, ha megjegyzed az égboltot és egy hét, vagy kevés tapasztalattal rendelkező megfigyelő akár egy hónap múlva újra megnézi az égboltot akkor nem biztos hogy észreveszi a változást. Pl. a Hattyú csillagkép jellegzetesen nyári, de ősszel is szépen megfigyelhetjük még, habár picit más irányban. De még ez sem feltétlenül így van, hiszen ha valaki egy nyári éjszakát végig észlel, és megvárja, hogy lenyugodjon a Hattyú, akkor ugyanott látja, mint aki ősszel látja lenyugodni a hattyút. Annyi különbséggel, hogy nyáron elég sokáig fent kell lenni miatta, ősszel ez sokkal hamarabb bekövetkezik. Ebből az is következik, hogy ha hamarabb lenyugodott, akkor keleti irányban viszont olyan csillagoknak kell felkelniük, amit viszont nyáron nem láthattál. Több hónapos észleléssel észre fogod venni, hogyan változik a csillagos égbolt képe. Nem kell minden estédet kint tölteni az ég alatt, elég ha hétvégente nézel föl mindig ugyanabban az időben. Ha a déli égbolton megtanulsz egy csillagképet, akkor már lesz viszonyítási alapod. Én az Oriont tudom javasolni, mert elég feltűnő az Orion-öve alakzat. Nyáron késő este már nem fogod látni, tehát változik a csillagos égbolt képe az év folyamán. (az elején leírtakat azért vedd figyelembe)