Mindig igaz ez a geometriai állítás?

"Az a kérdés válasz a kérdésedre, indoklással, csak használd egy kicsit azt a bogyót a nyakadon!"

És szerinted ez egy helyes válasz, tiszta jóindulattal és szerénységgel ugye.

Az indoklásokra azért voltam kíváncsi, mert valaki nemet jelölt.

Most érdekes dolog lehet, hogy ő képes egy klsszikus háromszöget elképzelni ilyen feltételekkel, és nem gondolta át, vagy ő is abban a dilemmában szenved, mint én.

A kérdésedre a válasz, de szerkesztettem körzővel háromszöget, 35 éve.

Tételezzük fel, létezik egy 2-4-6 oldalú háromszög. Az egység mindegy, de az egyszerűség kedvéért legyen centiméter.

Felmérek egy 6 centis szakaszt. Az egyik végéből körzőzök 2 centis sugárral, a másikból 4 centis sugárral.

Hol találkozik a két szár? Pont a 3.-on, 2 illetve 4 centire a szakasz végeitől.

Akkor a két szár közt bezárt szög 180 fok, a szárak és a szakasz (nevezzük alapnak) közti szögek ö fokosak.

Tehát a szögek összege 180 fok mint a háromszögeknél.

Kérdés csak az, hogy tekinthető-e az alkotott jószág egy nulla magasságú háromszögnek. Vagy csak addig beszélhetünk háromszögről, amíg a két oldal összege közelít felülről a harmadikhoz, és abban a pillanatban, amikor az egyenlőség fentáll, már nem tekinthető háromszögnek? (hasonlóan, mint egy nyitott intervallum, amikor a szélső érték már nem eleme a halmaznak:

C = alap (itt 6 cm), és (A + B) € ]c, inf.]

Ez akkor most háromszög, vagy nem?