Mi lett volna, ha a 19. Százard végén az elektromos autókat fejlesztették volna olyan ütemben, mint a valóságban a belső égésű autókat?

Azt nem tudjuk, hogy az elektromos 'vonalon' miket találtak volna ki, mert nem találták ki őket, csak azt tudjuk, hogy a belsőégésű motornál mi volt a fejlődés.

A robbanómotor viszont hamarosan hatásfokot ért el, hogy a másik vonal fejlesztése értelmetlenné vált akkor, most is csak egy jóval magasabb technológiai tudás birtokában tudjuk mérsékelni a hátrányait.

A villanymotor már akkor is 90% hatásfok körül volt, ma 95% körül van.

Tovább már túl sokat nem fog fejlődni.

Az akkumulátor az más kérdés. De lehet gondolkodni másféle áramtovábbításon is.

"és valamivel tisztább is lenne a levegő"

A levegő tiszta. Én 60 éves elmúltam, és az ólmozott benzin betiltásáig (1999) zúzmót csak az Alpokban vagy a Tátrában láttam. Ma már olyan tiszta friss hegyi levegő van nálam is, mint annakidején a MagasTátrában. Az én kertemben is van zúzmó a fák törzsén!

Az akkumulátor technológia fejlesztésének lehetőségei végesek. Egyrészt a mai akkumulátorok nanotechnológián alapulnak, ennek egy évszázaddal ezelőtt esélye sem volt. A múlt évszázad második felében az ólomakkumulátorokat próbálták fejleszteni, de azt már érdemi módon nem lehetett. A lítium alapúakat még lehet kicsit faragni (más kérdés, hogy ipari méretben mennyit lehet belőle gazdaságosan megvalósítani), de azoknak is megvannak a határai. Más anyagok felhasználásával további fejlődés elvileg sem lehetséges, mert a lítium relatív ionrádiusza a legnagyobb, így más elemek csak kisebb energiasűrűséget jelentenének. Márpedig az energiasűrűséget tovább kellene növelni, hiszen az ipari gyakorlatban alkalmazott jelenlegi akkumulátorok energiasűrűsége 250-300 Wh/kg, ugyanakkor a benzin és a gázolaj 11-13 kWh/kg körül van, azaz nagyjából 50-szer jobb energiatárolók, mint a lítium alapú akkumulátor. Ez meg is látszik, hiszen egy hagyományos autó tankja kb. 40 liter, míg egy elektromos autóban az akkumulátorok térfogata ennek legalább tízszerese.

Szennyezés. Egy elektromos autó valóban nem bocsájt ki szennyező anyagokat az elektromos energia mozgási energiává alakításakor. De ez csak lokálisan igaz, mivel azt az elektromos energiát valahol meg kell termelni, és jelenleg az energiafelhasználásunk még mindig több mint 80%-át fosszilis energiahordozók elégetéséből nyerjük (az elektromos energia előállításában már jobb az arány, de még ott sem tartunk a felénél sem). Valójában a fosszilis energiahordozók felhasználásának mennyisége még most is évről évre növekszik, azaz a rengeteg megújuló energiatermelési kapacitás még az energiafelhasználásunk növekedését sem tudja fedezni! De az autózással nem csak ez a baj. Az autók gumijának jelentős összetevője a korom. És bizony a gumik kopnak, az elkopott gumiból pedig por lesz, méghozzá leginkább olyan méretű szemcsék, amelyek az emberi egészségre nagy veszélyt jelentenek. Ráadásul semmilyen szabályozás nincs az autógumik összetételére, a gyártók azt raknak bele, amit csak akarnak. És plusz poénként jó tudni, hogy egy korszerű belsőégésű motorral felszerelt autónál is a kerekek kopásából származó szennyezés összemérhető a kipufogón kiáramlóval, míg egy elektromos autónál -mivel sokkal nagyobb a tömege, de általában jobban gyorsul- a gumikopás többszöröse a hagyományos autóénak (panaszkodnak is a Cybertruck tulajdonosok a sűrű gumicserére). Igazából nincs mit csodálkozni azon, hogy a városok szálló por szennyezettsége az elektrifikáció hatására nemhogy csökkenne, hanem inkább növekszik.

Az elektromos autók fejlesztése nem véletlenül állt le.

Volt egy gazdasági oka: A Ford piacra dobta a T modell-t, ami az akkori viszonyokhoz képest "filléres" és nagy tömegben gyártott volt.

Volt egy műszaki: Az akkori akku technológiával talán az Edisonféle vas-nikkel akkuk voltak a legjobbak. A maiakhoz képest hatalmasak és nehezek és drágák voltak.

Volt egy hatalmas szélhámosság, amikor elektromos járművekre hivatkozva csaltak ki emberekből hatalmas pénzeket.

Az elektromos hálózat lefedettsége még legtöbb országban a városokra korlátozódott. Nem volt lehetőség sem töltőhálózat kiépítésére.

Már akkoriban is voltak mai fogalmak szerint hibrid autók. Ezek azonban nem bírták az árversenyt.

#3

Jó neked. Én azért Budapesten éreztem hogy nem olyan szép tiszta a levegő mint a kisvárosban ahol élek. Kis városokban talán nem érződik, de nagyon is sok szennyeződést pöfékelünk a levegőbe. Nem véletlenül nem ajánlott utca mentén nőtt dolgokat megenni.

Ha valaki akkori időkben megfinanszírozta volna a fejlesztéseket, sok fejlesztésre lett volna szükség a gyakorlati használhatósághoz:

*Az akkukat fejleszteni kellett volna. A vas nikkel akkuk nagyok, nehezek és drágák voltak.

*Az elektronika még nem is létezett. Az elektromechanikus megoldások nem voltak jó (elfogadható) hatásfokúak.

*Az elektromos motorok nagyok és nehezek voltak.

Gyakorlatilag minden komponenst fejleszeni kellet volna.

A hibrid autók most is drágák. Egyedül a környezetvédelmi előírások miatt életképesek a mai nap is.