Történészi módszertan(?)

Szeretném bizonyítani a történelem tudomány objektív módszertanát:

Az 1970-es 80-as években tanultuk, hogy 1907 november 7-én (amit akkor még más dátumnak írtak, mert nem a Gergely naptárt használták) reggel Lenin átment a Szmolníjba, az Auróra cirkáló ágyúlövésére pedig megostromolták a Téli Palotát.

Manapság azt állítják, hogy sem Lenin, sem az Auróra nem volt még a környéken sem, a Téli Palota őrsége meg alig várta, hogy átadhassa a kulcsokat.

Amit felsoroltál, azok egyike sem módszertan. Nyilván valamilyen mértékben benne vannak az általad említett szubjektív dolgok egy történész esetén. Alapvetően befolyásolja a gondolkodást az adott ember világlátása, neveltetése, vallása, nemzeti hovatartozása stb. Adott esetben ezeknek megfelelően, a saját, egyéni ízlése alapján választja magát a témáját is, amivel foglalkozik.

De éppen az a történészi módszertan lényege, hogy a szakmai munkát mindezek a lehető legkevésbé befolyásolják, és maga a munka a tudományosság mércéjének megfeleljen. Pl. valaki írta a forráskritikát. Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy történész szubjektíve rajonghat Ciceróért, tegyük fel, hogy már gimnazista kora óta minden művét olvasta és magánemberként odáig van érte. Történészként viszont ha a kezébe kerül egy ókori irat, amiben az áll, hogy Cicero valamilyen bűnt követett el (pl. magáncélból visszaélt valamilyen hivatali tisztségével) és tegyük fel, hogy ez összhangban van más forrásokkal is, akkor a történészünk nem fogja elkezdeni mentegetni Cicerót, mert ő rajong érte, hanem szigorúan az alapján von le következtetéseket a tudományos munkáiban, amit a forrásokból tudományos módszertannal ki lehet következtetni. Most direkt egy semleges példát találtam ki, de ugyanez vonatkozik Horthy Miklóstól kezdve Kádár Jánosig mindenkire.

Szóval kevered a szezont a fazonnal, a tudományos módszertan azért van, hogy a történész elkerülje pl. azokat a pontokat, amiket felsoroljál, hogy ne a saját korából induljon ki, ne befolyásolja a saját élettapasztalata stb. Nem ezek a pontok a módszertanok, amiket leírtál, hanem ezek azok, amiket a történészek el akarnak kerülni, és ezért alkalmaznak tudományos módszertant... Persze, most egyszerűsítve, lesarkítva írom ezt.

Az "állami történész" kifejezésnek semmi értelme nincs, mert minden történész tulajdonképpen az államtól kapja a fizetését, aki szakmai munkát végez. A legtöbb egyetemen egyébként éppen hogy az aktuális politikai kurzussal szembenálló értelmiségi réteg dolgozik történészként, és ők is az államtól kapják a fizetésüket.

Ettől függetlenül abban igazad van, hogy vannak olyan műhelyek sajnos, amik minisztériumi támogatást kapnak és az aktuális politikai kurzus ideológiáját hivatottak kiszolgálni, amit én is szomorúnak tartok. Viszont te azt állítod (az "állami történész" kifejezésben bújtatva az van benne), hogy minden történész ilyen, aki fizetést kap, pedig erről szó sincs.