Hogy működnek a ballisztikus rakéták?

Gyakorlatilag egy igen szofisztikált, elhajított kődarab.

Ha jó vagy matekból/fizikából, akkor ki tudod számolni, milyen röppályával hajítsd el a követ, ha be akarod törni vele Juci néni ablakát.

Van egy kezdeti meghajtás (a karod izomereje), egy megfelelő irányzék (az ablak felé), a többi meg már szabadesés, aztán jön a pusztítás (a kő kinetikus energiája széttöri az ablakot).

Na, így működik a ballisztikus rakéta is. Csak izomerő helyett a kilövéskor valamilyen üzemanyag hajtja meg a rakétát.

A célzást precíz számítások végzik, kismillió tényezőt figyelembe véve (gravitáció ereje, légnyomás, a Föld forgása, stb).

A rakéta a röppályájának java részét tehát meghajtás nélkül teszi meg.

A pusztítást pedig valamilyen robbanótöltet végzi.

Ha jól kalkuláltál, akkor Juci néni ablaka jó nagyot fog pukkanni.

[link]

A technológia alapja pofon egyszerű. Az még az ókori kínaiaknak is ment. Newton III, semmi több.

A probléma a célzás, irányítás. Na, ez a mikroprocesszorok előtt igen problémás volt. A második világháborúban a német V2 rakéták örültek, ha egy London méretű metropoliszt képesek voltak pár száz km-ről eltalálni.

Azért tud ekkora távot megtenni, mert egyfelől kellő löketet kap az elején (akár 7.5km/másodperc = 27.000km/h sebességre is képes felgyorsulni), másfelől pedig akár 1000km-es magasságba is emelkedhet (ahol gyakorlatilag nincs már légellenállás, ami lassítaná).

A II. vh-ban ettől még messze voltunk, az egész rakétatechnológia akkor még gyerekcipőben járt. Tehát ez "csak" egy egyszerű elhajítási műveletnek tűnik, de gondolj bele, mennyi mindent kell szuperpontosan kiszámolni, mennyi tényezőt kell figyelembe venni ha azt akarod, hogy ott csapódjon be a rakéta, ahol a célpont van. S az a célpont lehet, hogy 10.000km-re van tőled.