Mi a külömbség?

A fehér zsírszövet sejtjei egy nagy zsírcseppet tartalmaznak, mely majdnem teljesen kitölti a sejtet. A citoplazma és a sejtmag a sejt szélére szorulnak. A rutin szövettani eljárások során a zsírcsepp gyakran kioldódik, ezért a sejt mikroszkóp alatt üresnek látszik (mert az is). Leptint termel, ami a testsúly szabályozásában szerepet játszó hormon.

A barna zsírszövet sejtjei kisebbek, a lipideket több kisebb csepp formájában tárolják. A sejtmag így nem szorul ki a sejt szélére. Sok mitokondriumot és glikogén szemcsét tartalmaz. Mitokondriumaik nem tartalmaznak elemi testecskéket, a termelt energiát nem ATP szintézisre fordítják, hanem hővé alakul.

A barna zsírszövet csak bizonyos testtájakon fordul elő: felnőttekben a vese és az aorta körül, a mediastinumban, valamint a szemgolyó mögött. Az újszülötteknek is sok barna zsírszövetük van, hogy ne hűljenek ki olyan gyorsan, illetve a téli álmot alvó állatokat is ez melegíti fe a téli álom után. Azonban csak egyszeri melegítésre képes, ezért ha az állatot tél közepén felébresztjük, másodjára már nem képes felmelegdni, ezért hipotermiában elpusztul.

Az összes többi szervezetben található zsír fehér zsírszövet.

A barna szírszövet főleg a hőháztartás szempontjából fontos, több kalóriát tárol egységenként. Valóban, sárgásabb-barnásabb a színe, mint a fehéré. Téli álmot alvó állatok alvás előtt ezzel hizlalják fel magukat, hogy ne fagyjanak meg a hidegben, kaja nélkül. Emberben kevés található, egy darab van a hónaljban, meg még 1-2 apró helyen.

Fehér zsírszövet arra való inkább, hogy folyamatos használatban legyen. Világosabb sárgás színű, lazább szerkezetű. Ha jól emlékszem, nagyobb sejtek alkotják, mint a barnát, de épp ezért ezek nagyobb méretváltozásokat bírnak ki.