Miért felejtjük el az ámainkat?
Nem is arra gondolok mikor egyáltalán nem emlékszünk rájuk. Ma reggel kapcsán jutott eszembe hogy mi idézheti elő az agyban ezt a jelenséget:
Érdekes álmom volt valakiről, akit tizenéve nem láttam. Reggel tisztán emlékeztem rá, hogy miket mondott, honnan hova mentünk, olyan valóságos volt mint egy emlék.
Pár óra múlva próbáltam megint felidézni, de már csak nagyon halványan volt meg az egész. Az a vicc, hogy emlékszem, hogy reggel emlékeztem a párbeszédekre vagy hogy hol is voltunk és miért, de már csak arra emlékszem, hogy emlékeztem 🙂 tudom kusza, de remélem érthető. Hogy létezik, hogy valamit, amire így emlékszünk pár óra alatt elfelejtünk? Mi idézi ezt elő az agyban? Totál idegesítő. Valódi emlék lassan halványul, bizonyos mozzanatokra örökké emlékszünk. Akkor az álmok, amikre emlékszünk reggel hogy tudnak órák alatt kitörlődni főleg hogy reggel felidéztük őket, elmélkedtünk rajtuk?
Az álmok az emberi agy részleges aktivitásából keletkeznek. Az éber állapotú racionális gondolkodás szempontjából előnyös, hogy ez a sok mentális hulladék nem terheli a fontosabb feladatokra hivatott hosszabb távú memóriánkat.
Ha nagyon érdekes álomra emlékezünk ébredés után, akkor azt még akkor tudatosan végiggondoljuk, és csak ekkor kerül be a hosszútávú emlékezetünkbe a megfelelő "álomkép" címkével ellátva. Szerintem éppen elég az a kevés amire emlékszünk, hisz így nem áll fenn a valóságban megtapasztalt és álombéli emlékképek elválaszthatatlan összekeveredése, ami súlyos világképzavart válthatna ki a későbbiekben.
Az álom alatt a hosszú távú memória kikapcsol.
Reggel még emlékezhetsz rá, ha akkor éppen nem foglal el más - de, ha semmit sem csinálsz, akkor nem fog bekerülni a hosszú távú memóriába. Ha szeretnél rá emlékezni, akkor ÓVATOSAN végig kell gondolni legalább még egyszer.
Az én elméletem szerint egy alvásidőben milliónyi álmot látunk, az agy kapkod ide-oda. Felébredve egy nagyon rövid periódusra emlékszünk úgy, mintha egész éjjel arról álmodtunk volna. Ha mindenre emlékeznénk, az tényleg az őrülethez vezetne.
Egyszer az életemben lejegyeztem az álmomat, mert annyira csodálatos volt. Már akkor ott frissiben elcsodálkoztam, hogy ki kell egészítenem, hogy a történet álomszerű maradjon, de az olvasó (ez én vagyok) számára értelmezhető legyen. Egy múzeumszerű labirintusban bolyongtam.
Az álom általában néhány kép - még nem is kell összefüggőnek lennie. A történetet aztán ébren gondolod hozzá.
Másik érdekesség: ha álmodban megfordulsz 360 fokkal - NEM oda kerülsz vissza, ahol voltál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!