Számológépen hogy kell használni a memóriát, mit jelentenek a MC, MR, MS, M+,M- ?

MR a memoria aktuális tartalma

MC törli a memoriát

M- az eredményt kivonja a memoriából

M+ hozzáadja

Az egyirányú nyíllal jelölt "M" gomb bemásolja a kijelző regiszterének tartalmát a memóriaregiszterbe, miközben felülírja az előzőleg ott tárolt értéket.

De az én személyes kedvencem a kétirányú nyíllal jelölt "M" gomb (mely sok kalkulátoron hiányzik, vagy csak shift-el elérhető másodlagos funkció) mely egyidejűleg megcseréli a kijelző és a memória tartalmát!

#3 - éppen ellenkezőleg - nagyon kényelmes a hétköznapi gyakorlatban, hogy egy gombnyomással elő tudsz hívni egy sok tizedesjegyű részeredményt az előző számításból!

Leginkább az M+ és az M- funkciókkal szokott gond lenni, ha prellezik a nyomógomb, és ezért többször végződik el a művelet egymás után. De egy kis odafigyeléssel, vagy kellően prellmentesített kezelőszervekkel rendelkező gépnél ezekkel sem szokott probléma lenni.

MR (Memory Read) = a bevitel helyére a memóriában tárolt értéket írja be (kiolvassa a memória tartalmát)

MC (Memory Clear) = törli a memóriát (a memóriában 0 lesz)

MS (Memory Set) = az aktuálisan megjelenő szám kerül a memóriába

M+ / M- = az aktuálisan megjelenő szám hozzáadódik, illetve kivonódik a memóriából

(Néhány számológépen MRC gomb van, az a memóriában lévő számot írja be a bevitelhez, és egyben törli is a memóriát. Van olyan számológép, ahol nincs MR gomb, ott a 0 és MS tudja törölni a memóriát. Van, ahol MS nincs, ott az MR és M+ tudja beállítani a memória tartalmát.)

~ ~ ~

#3 > A leghaszontalanabb és legnehezebben átlátható funkciók egyike. Ne használd!

Attól függ, ki mire használja a számológépet. Egyszerű esetben is lehet hasznos. Pl. neked pontosan kell árfolyamot váltanod. Mondjuk beírod, hogy az euró napi középárfolyama 378.03 volt, és ezt letárolod a memóriában (MS). Ezután ha különböző árakat kell forintról euróra vagy vissza váltanod, akkor nem kell minden egyes alkalommal bepötyögni a 378.03-at – egyszer tuti félrenyomsz valamit –, hanem egyszerűen csak beírod az összeget és szorzod, illetve osztod a MR által adott tartalommal (ami az árfolyam).

Régebbit, buta alapműveletes számológépek nem ismerték a műveleti sorrendet, a műveleteket a bepötyögés sorrendjében hajtották végre, holott a szorzás ugye magasabb rendű művelet, először azt kell elvégezni. Ezeknél ha bepötyögted, hogy 2+5*5=, akkor nem

2+(5*5)=2+25=27

lett az eredmény, hanem

2+5 = 7

7*5 = 35

(Magyarán: (2+5)*5=35)

Ezeknél egy komplexebb kifejezést nem is lehetett részeredmény jegyzetelés nélkül máshogy megoldani, csak memóriával. Pl. ha különböző áfakulcsokkal kell szorozgatni, majd ezeket összegezni, akkor könnyen bele lehet futni egy ilyenbe:

3830*1.27 + 520*1.05

De ezt ki lehet a memóriával könnyen számolni:

3830 * 1.27 [MS] [C] 520*1.05 [M+] [MR]

Tehát kiszámolom a 3830*1.27-et, beteszem a memóriába, majd új számításként kiszámolom az 520*1.05-öt, és hozzáadom a memóriához. A memóriában a két szorzatnak az összege lesz.

(A modernebb alapműveletes számológépek egy jó része már helyesen kezeli a műveleti sorrendet – kvázi van egy belső memóriájuk erre –, illetve egy tudományos számológépen általában van zárójel is, de van, aki megszokta a memória használatot, így már csak emiatt is maradt neki létjogosultsága.)

Vagy pl. másodfokú egyenletnél is hasznos, ha mindkét gyököt ki akarod számolni. Kiszámolod ± utáni kifejezést (a diszkrimináns gyökét): √(b²-4ac), beteszed a memóriába, utána már csak azt kell számolni, hogy

x₁ = -b + [MR] / 2a

x₂ = -b - [MR] / 2a

Ha jól használod, megspórolsz némi időt, pötyögést.

#6 Bepötyögöm úgy, hogy 5*5+2. Ezért oktatják már általános iskolában a műveleti sorrendet, hogy tudjunk gondolkodni és ne csak vakon egy segédeszközre bízzuk magunkat, hogy az majd jól fogja csinálni.

Részeredményeket odaírom a papírra a számolás során. Miért kéne hosszú egyenleteket végigzongorázni együltőben a számológépen? Hol tanítanak ilyet?

A tapasztalat az, hogy minél többet használja az ember a memória funkciókat, annál biztosabb, hogy valamelyik ponton belekeveredik, mert a memória az csak úgy lóg a semmiben, nincsen kijelezve a tár tartalma. Ha valamit vissza kell hívni, akkor csakis ANS gomb, mást nem érdemes használni.

A memóriafunkciók a mechanikus számológépek maradványa, ahol nem lehetett nélkülük számolást végezni. Irigylem is, aki ilyenen dolgozott, mert kisebb diploma kellett a szerkezet megfelelő működtetéséhez. Voltak is félreszámolások abban a korszakban, nem is kicsik.

#8 ezek nagy hülyeségek.

Tévesztést elkerülni csak a papírszalagossal lehetett, ahol a számítás végén az ember tikkelhette a ceruzával a számítás menetét. Bármelyik másiknál, beleértve a modern zsebszámológépeket is, csak számíts megismétlése lehetett a megbizonyosodás.

"Voltak is félreszámolások abban a korszakban, nem is kicsik."

Egyébként a régi világban a csajok azok nem tévedtek.

"Miért kéne hosszú egyenleteket végigzongorázni együltőben a számológépen? Hol tanítanak ilyet?" Ahol a számítás megbízható elvégzését tanítják. Egy adott képletet az ember, ha belülről kezd, akkor nagyobb az esély arra, hogy belezavarodik, és kezdheti elölről. Nekem volt egy kétszeres zárójelet kezelő zsebszámológépem régen, isteni ajándék volt bonyolultabb képletek számításánál.

Ésígytovább.

Nagy hülyeség, neked biztosan az! Alapvető számítási feladatokhoz nem kell memória gombot használni. Pont. Arra, hogy a raktáros néni összeadjon darabszámokat és árakat, nem kell sem memória, sem komoly számológép.

Ami komolyabb számítást igényel, kezdve pl. egy másodfokú megoldóképletnél, ahhoz normális ember tudományos számológépet használ. Azon van egyrészt ANS gomb, másrészt tudja kezelni a műveleti sorrendet (persze helyetted nem gondolkodik, ha rosszul írod be). Mi a jó b. - már bocsánat - kezdenék el a memória gombokkal vacakolni? A legvégén a +/- jel felcseréléséhez ott van a kurzor, visszamozgok vele, kitörlöm, felcserélem. Értem, hogy egy jó példa volt, amibe bele lehetett erőltetni a memóriafunkciót, de semmi értelme nincsen, hidd el. Gyorsabb kurzorral visszamozogni és felcserélni a műveleti jelet, mint újraírni az egészet, csak most a képlet közepén MR-t nyomni.

Másrészt érdekelne, hogy ha ennyire hasznosnak tartod a memóriagombot, akkor vajon mennyire használhatod aktívan a számológépet a napi munkádhoz? Mert szerintem semennyire. Én viszont igen. Amikor van egy hosszabb számolás és 3-4 részeredményt is memóriába kéne eltárolni, na akkor jönnek a gondok... Menedzselhetetlen lesz az egész, ha arra a nyamvadt memóriára próbálod felépíteni a számolásodat papír-ceruza helyett.