Sok mechanikai alkatrész készül öntött vasból, de akkor már miért nem öntött acélból csinálják? Azt nem lehet önteni?

Természetesen lehet acélt önteni, különösen, hogy eleve így jön létre az acél, amelyet aztán kovácsolással, sajtolással, hengerléssel. nyújtással, húzással, forgácsolással és stb módokon a kívánt formára alakítják, mert az öntött vas és az acél elsősorban az ötvözőanyagaikban, különösen a széntartalomban térnek el egymástól.

Ez adja a kristályszerkezetben az eltéréseket, meg persze a hőkezelések.

Ezen kívül létezik valóságos öntött acél is, abban az értelemben, ahogyan te kérdezed és az öntött vas, meg az öntött acél eltérő tulajdonságai, előállítási költsége miatt nem gyártanak mindent ugyanabból - hanem előzőleg megvizsgálják, mi arra az adott célra a legjobb.

Elég, ha beírod a keresőbe a szót

acélöntés

Minden vasötvözet "öntött vasként" kezdődik. Acélról akkor beszélünk, amikor a kezdeti öntöttvas tulajdonságai nem megfelelőek az adott feladatra, ezért hengerléssel, kovácsolással, hőkezeléssel átalakítjuk az igényeknek megfelelően.

Ebből következik, hogy például egy rugalmas és szívós kés pengét nem lehet pusztán öntéssel előállítani. A felsorolt utókezelések során alakulnak ki ezen tulajdonságok.

"Minden vasötvözet "öntött vasként" kezdődik."

Ezt melyik kémia könyvben olvastad?

Öntéskor lényeges az ötvözet formakitöltő tulajdonsága ( az optimális öntési hőmérsékleten ). Az öntészeti nyersvasak ebből a szempontból jobbak az acélnál.

Egy jó szilíciumos "szürkevas" öntvénynél viszonylag vékonyfalú öntvényeket lehet tervezni.

Az acél olvasztása, és öntése magasabb követelményeket támaszt mind az olvasztó berendezés, mind a formaanyag iránt.

Úgy emlékszem 1200 - 1300 °C hőmérsékleten vidáman lehet vasat önteni, precíziós acélöntvényeknél ( ötvözött ) 1700 °C is előfordul.

- * -

Lehet, hogy a #4 Válaszadó nyersvasra gondolt, csak nem a megfelelő kifejezést használta. // Minden öntöttvas nyersvas, de nem minden nyersvas öntöttvas // XD