Nekem is lektoráltatnom kell, vagy önmagában is hiteles lehet?

A Zállatorvos az ismeretterjesztő csatornáján NEM az állatorvosi munkáját végzi, hanem egy másik szakmát művel. A lektor pedig nem (csak) az állatorvos szakmaiságát, hanem nyelvhelyességet, közérthetőséget, stb, stb is ellenőriz(het).

Ha te egy fizikai lapban megjelenteted az egyik fizikai tanulmányodat, ugyan nem biztosan követelmény a lektorálás, de azért nagyon ajánlott.

"Ha például én fizikus vagyok, és készítek valamilyen fizikai témáról videót, azt nekem is lektoráltatnom kell, vagy önmagában is hiteles lehet?"

Hiteles lehet. A szakmai lektor a szakmai általánosságok hibáira figyel és javítja, egy új kutatás helyességéhez semmi köze.

A sima emberi hibalehetőség miatt. Elnzhet egy számot, elénzeht egy tizedest, véletlenül "félre" mond valamit, nem túl szabatosan fogalmaz... Vagy mint az előbbiekben is - ha nem szakmai közönségnek szól akkor konyhanyelvesebben kell fogalmazni, vagy fordítva, ha a szakmának szól észrevehetnek hiányosságokat, amit a szakma igényel és visszakérdeznének. Elég ha véletlenül a nyúl lábszárcsont helyett véletlenül a kengurú lábszárcsontra mutat figyelmetlenségből és azt javítani kell.

Vannak akik értik a szakmájukat, de nem jó tanárok... gondolom érted. Egy kísérlet publikációjából is kimaradhat a 10 műszerből egynek a leírása, használata, adatai, kalibráltága és hibahatára és azt pótolni kell. Röviden az ember hibázhat, elnézhet dolgokat. Orvosokat vontak már kérdőre, csak mert nem szakmai nyelven fogalmaztak, hanem beszélgetési stílusban és hétköznapi hasonlatokat használtak érzékeltetésnek ami szó szerint orvosilag meg nem állta meg a helyét. Nem is tudom ki volt az - de volt valami olyan, hogy "belefeküdhet egy kád vírusba és nem betegszik meg". Vagy valami ilyen. Nyilván érzékletes hasonlat és nem gyakorlati példa, mert egy kádnyi vírustól bárki elkapja és totál kiüti. Meg amúgy sem kivitelezhető egy kádnyi vírus 100% tisztasággal, de ezt szóvá tették, hiába orvos, rossz hasonlatot használt és az emberek nem mindig értik a hasonlatok szerepét. Meg más érteni valamit és más elmondani.

Amit valaki csinál évek óta, abban benne van egy rakás tapasztalat, amiket nem fog feltétlenül elmondani, mert neki már szinte csak reflex. Kimaradhatnak dolgok akaratlanul is.

A neten megjelenő cikkeknél is láthatóan kimaradnak a szakmai lektorok, mert szakmailag téves közlések jelennek meg, akár csak olyan, hogy nem a megfelelő szakszót használják valamire.

Nature magazin idézet:

"A további megfontolást érdemlő kéziratok esetében az is hasznos, ha a referensek tanácsot adnak a következő kérdésekben:

- A kézirat egyértelműen meg van írva? Ha nem, hogyan lehetne elérhetőbbé tenni?

- Lerövidíthető-e a kézirat a legfontosabb megállapítások közlésének elősegítése érdekében?

- A szerzők igazságot tettek-e maguknak anélkül, hogy túlértékelték volna állításaikat?

- Igazságosak voltak a korábbi irodalommal való bánásmódban?

- Elegendő módszertani részletet adtak-e a kísérletek reprodukálásához?

- Helyes-e az adatok statisztikai elemzése?

- Fel kell-e kérni a szerzőket további adatok vagy módszertani információk megadására, hogy segítsenek másoknak megismételni munkájukat? (Az ilyen adatok tartalmazhatnak modellezési tanulmányok forráskódját, részletes protokollokat vagy matematikai levezetéseket)."

[link]

Röviden nem a szakmáját vitatják valakinek, hanem a közlésmódot minden szakmai szempontból (a helyesírás és nyelviség az más).