Miért ilyen későn találtak fel a motort?

Egy motornak azért sok olyan alkatrésze is van, aminek századmilliméter pontosan kell illeszkednie. Ezt nem olyan egyszerűen gyártották volna le mondjuk 300 évvel ezelőtt. Ezen túl fel kellett találni az olajkútfúrást, a vegyészetnek fel kellett fejlődni arra a szintre, hogy abból üzemanyagot gyártson stb... Ja, és az elektromosságot is.

Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy az elv egy dolog, de a körülményeknek is meg kellett teremtődnie.

Azért kellett oda elektromos szikra is. És persze a gőzgép működése kellett hozzá, hogy meginduljon az emberek fantáziája, hogy mással is lehetne mozgatni a dugatyut. Eleinte gázmotorokról volt szó, a porlasztott olaj levegő keverék csak később jött. (nevetséges, de még az elektromosautoknál is GÁZPEDÁLT mondanak :)) pedig az már a benzimotornál sem volt igaz ) Elő kellett tudni állítani valamilyen éghető gázt. Tehát kellett még pár dolog a preciz mechanikai kivitelezésen túl. Elméletileg nem kizárt, hogy valamilyen magányos zseni, akár 150 évvel korábban az 1700-as években, épitett valahol egy belsőégésű motort. Csinált gázt, áramot, szikrát és legalább kisérletileg müködő szerkezetet. De kb a rabszolgaság idejében senkit nem érdekelt, és jo ha nem égették meg boszorkányságért, aztán ismeretlenűl meghalt.

Elektromoság hiányában nem ment volna sokkal korábban.

Kérdező - próbáltál már demonstrációs céllal összerakni egy akármilyen 100 watt tengelyteljesítményű gőzgépet vagy benzinmotort a sufniban?

"Na látod, hogy nem látod!"

:-)

Az új technikák, találmányok az előző technikákra épülnek. Ha nincs olajfinomítás, finommechanika, elektromosság, akkor rajzolgathatod a benzinmotor terveket a mécses fénye mellett reggelig :)

(az említett iparágaknak is többszáz éves felfutása tette lehetővé, hogy egy motor lehetősége egyáltalán felmerülhessen)

Az, hogy a fizika tudás állt ott, hogy megvolt a működési elv az egy dolog. A részleteken meg bizonyára lehetett volna csiszolni még, pár évtized után lehetett volna építeni egy erősebb gőzgépet is mondjuk a középkorban, ha nagyon ráfeküdnek a témára. De ez csak egy része a dolognak…

Mert hát az igényekről se feledkezz meg. A Hérón-labda lehet, hogy jópofa, meg minden, de mire is használjuk fel? Olyan eszeveszett sok lehetőséget nem láttak valamiféle forgásra alkalmas szerkezetben. Mondjuk ott a malom. Most képzeld el, hogy nekilátsz házalni valamiféle továbbfejlesztett Hérón-labdával egy molnárnál. Mivel a víz forralásán alapszik a működése, folyamatosan fűteni kellene. Ahhoz rengeteg fát kellene eltüzelni, meg persze kivágni, felaprítani. Tűzveszélyes is a dolog. (A jelenlegi tengelyek pl. fából vannak.) Mivel elforralja a vizet, folyamatosan pótolni is kellene. Ha van mondjuk folyóvíz a közelben, akkor az kisebb gond, de ha van folyóvíz, akkor kézenfekvőbb és egyszerűbb egy vízimalmot építeni, azt nem kell „etetni”. A szélmalom mondjuk problémás szélcsendben, de még mindig kisebb probléma ez, mintha folyamatosan húzni a kútból a működéshez szükséges vizet.

És mindez miért? A vízimalom, szélmalom eddig is megőrölte a gabonát, több ember nincs, az emberek nem esznek többet, több lisztre sincs szükség. Ha azt mondanád, hogy hogy ez a gőzmalom esetleg hatékonyabb, az értelmezhetetlen lenne a kor emberének. Hiszen pont annyi malom van, amennyi kell.

Ekét húzni megint nem a legalkalmasabb. Ott is problémás a víz és tüzelőanyag utánpótlás. Aki használná, az nem tudná finanszírozni a gépet, örül, ha van egy ökre, ami elhúzza az ekét. És tegyük hozzá a szántás az az év egy-két időszakában fontos, nem az év egészében. Közlekedésre sem tűnik első blikkre alkalmasabbnak, mint felülni egy lóra, esetleg eldöcögni egy ökrös szekérrel. Mert az első változat nem hiszem, hogy pár kilométernél nagyobb távra elvinné a „kocsit”, ha nem extrém mennyiségű tüzelőanyagot és vizet visz magával. A kérdés, hogy hol „tankolják meg”. Megint csak tegyük hozzá, sokkal kevesebben és sokkal rövidebb távon utaztak akkor.

~ ~ ~

Ahhoz, hogy elindulhasson az ipari forradalom, ahhoz előfeltétel volt a polgárosodás, hogy arányaiban egyre kevesebb termelő egyre több nem termelőt is ellásson, hogy a népesség elkezdjen növekedni. Ehhez meg azért kellett egy kicsit a felvilágosodás is, meg a gazdasági rendszer átalakulása is. A gyarmatosítás is sokat lendített az iparosodáson.

Tehát hiába volt lehetőség akár a középkorban is összerakni egy gőzgépet, a nyilvánvaló technikai lépések hiányában is, meg az igények, a felhasználás nem kézenfekvő volta miatt is kevesen gondolkodtak ezen.

Ha jól tudom, a feltaláló előző nap lakodalomban volt, hajnalig mulatott.

Kora délután ébredt, de lassan tért magához, alig fogott az agya, így aztán elég késő, este 11 óra lett mire feltalálta a motort.

Talán az a magyarázat, hogy akkor még nem volt intermet, ahol utána tudott volna olvasni.

És ugye nulláról indulva, egyik hétvégén föltalálni a kőolajfinomítót, a másikon a mágneses indukciót, a harmadikon meg a sűrítési végnyomást, stb, stb........ na szóval az eléggé fárasztó és hosszadalmas.

Előtte már amúgy is eltelt pár ezer év, akkor meg hova ez a rohanás? 😂