Ha egy témában sok kutatást végeznek, de csak keveset
publikálnak ebből le, akkor az az első vagy a másodfajú
hiba előfordulását növeli?
Figyelt kérdés
Illetve miért növeli. Most arra gondolok, hogy sok szakdolgozat születik, ami amúgy értékes is lehet, mégis bekerülnek egy fiókba, a tudomány nem vesz róla tudomást, nem formálja a tudomány alakulását. Pedig lehet az összképen változtatna, illetve vannak olyan kutatók is, akik a saját kutatásaikat megszűrik, szelektálják, mit publikáljanak, mert nem minden fér bele az ő összképükbe, munkásságukba.
Komolyan mondom nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy bsc kèpzés kereteiben valaki a szakdolgozatában olyan virítson, ami “építi” a tudományt.
A phd az meg már olyan, hogy mindenképp valami újat kell virítani. Szóval nem értem a gondodat.
2023. márc. 23. 06:57
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 UlfOrmson válasza:
#1: Nálunk egyetemen MA-s diplománál már kitétel volt, hogy valami új megfigyelés vagy megállapítás szerepeljen benne (régészet). Természetesen nem kellett megreformálnunk a szakmát, inkább csak ilyen apróságokkal finomítottuk a kutatást (pl. egy tárgytípus pontosabb kronológiája, egy kevésbé kutatott földrajzi régió tüzetesebb vizsgálata egy adott korszakban, eddig nem publikált temető vagy településrészlet leközlése stb.)
2023. márc. 23. 07:58
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 Kólauborkával válasza:
Az érdekesen hangzik. Én most fontolgatom az msc képzést. Pár éven belül tuti megcsinálom.
2023. márc. 23. 08:06
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 A kérdező kommentje:
Én kifejezetten inkább a társadalomtudományokra értettem ezt. Pl ott a pszichológia terén rengeteget kutatnak, és a szakdolgozók sokszor olyan rétegeket elérnek, akiket a komolyabb kutatók nem, viszont a legtöbb egészen jól sikerült dolgozat sosem lesz publikálva, sőt a kutatók esetén a nem szignifikáns eredményt adó mérések is sokszor a fiókban végzik, mert nem adják ki. Emiatt én ezt úgy látom a másodfajú meglétét növeli, de nem vagyok biztos benne.
2023. márc. 23. 17:17
5/7 sadam87 válasza:
Ez mégis miért növelné szerinted a másodfajú hibát?
2023. márc. 23. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 A kérdező kommentje:
Mert a másodfajú hiba hiba lényege, hogy a nullhipotézist elfogadjuk, pedig hamis. Ha egy témával kapcsolatban pl 30 kutatás összefüggést talál valamilyen változók között 20 pedig nem találja ezt szignifikánsnak, akkor nem túl egyértemű az a kérdéskör. Viszont ha ebből a 20-ból pl 17 nem kerül publikálásra, mert nem jött ki szignifikáns eredmény, akkor a szakirodalomban jóval több olyan cikk lesz, ahol az összefüggés kijött, és kevesebb, ahol nem. Pedig lehet a 20 cikknek inkább igaza volt, és ha a valóságban ennyire megoszlik a kutatások eredménye, nem egyértelmű. Ha pl a 30 cikk írója a publikációs kényszer miatt kissé torzít az eredményeken, akkor méginkább.
2023. márc. 23. 17:49
7/7 sadam87 válasza:
"Mert a másodfajú hiba hiba lényege, hogy a nullhipotézist elfogadjuk, pedig hamis."
Ez igaz, de a másodfajú hiba egy adott adatsorra vonatkozik. Egy adott adatsor esetében ki lehet számolni, hogy az adott statisztikai próba használata esetében mekkora a másodfajú hiba. Például itt van, hogyan lehet a t-próbák esetében kiszámolni a másodfajú hiba nagyságát:
Talán metaanalíziseknél jöhet elő olyan statisztikai hiba, amiről írsz (ebben most nem vagyok biztos). (De ott meg szokták azt is figyelni - jobb esetben -, hogy mennyire megbízhatóak a vizsgálatok.)
Persze abban igazad van, hogy az általad leírt jelenség tényleg problémát jelent (és tudtommal nem is csak a társadalomtudományokban), tényleg torzíthatja a kutatás eredményeit. Csak szerintem erre nem jó megfogalmazás azt mondani, hogy növeli a másodfajú hibát.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: