Akik a műanyagpalackok ellen kampányolnak az üveg mellett, azok nem gondolnak rá, hogy helyette minden tele lenne üvegszilánkkal, ami megvágná az állatokat amik ásnak és az embert is, ha a földbe nyúl? Ráadásul szinte örökre ott marad. Palack 1-2e év

Kérdező írja:

Az üveg nem tudom hogyan korrodálódik meg csiszolódik pl egy iszapban vagy erdei talajban, szerintem ez millió évek kérdése nem évezredeké de főleg nem éveké.

Válasz:

Nedves talajban 1-2 évtized alatt elvesznek a cserepek élei. Láttál már talajból kiszedett régi palackot, hogy milyen homályos és szivárványos elváltozású a felülete a korróziótól? Tudod hogy ez miatt nem alkalmazhatják az üvegszál-erősítésű anyagokat akármilyen környezetben?

A műanyagok többsége szintén gyorsan lebomlik a napfénytől. Csomagolásra csak olyanokat használnak. Még a viszonylag napálló polikarbonátokat is kikezdi a külső környezet, kaptonból meg teflonból nem csinálnak eldobós csomagolásokat.

Azt a problémát - hogy a harmadik világban konténerszámra öntik a hulladékot a folyókba - úgy lehet orvosolni, hogy "új körbe kell rendezni" a parazita menedzsmentet. A műanyagoktól fájdalommentesen meg lehet szabadulni egyszerű égetéssel is - tehát a szemetelőknek nincs mentségük!

40 éve még mindenhol üveg volt.

Nyugodtan lehetett bárhol sétálni. Persze nem vakon, de nem találkoztál minden lépésnél üvegcseréppel. Volt néha - de nem sok.

Az egyik igazi nehézséget az jelenti ami 14-es írt. Kis lista hozzá 🤨

- szörpök, rostos gyümölcslevek, borok, sörök, a szeszes italok garmadája, kóla és egyéb üdítőitalok komplett sora, ásványvizek, energiaitalok, tejek, kakaóféleségek, étolajok egészen az olíva olajokig, ecetfélék, rizsital és más egészséges italok, öntetek és szószok garmadája, ömlesztett sajtok, felvágottfélék külső csomagolásai, fagyasztott élelmiszerek csomagolásai, fagylaltok, kérdésesek még a joghurt és joghurtféleségek, tejfölök, kefirek, pudingféleségek, tejszín, mosószerek, öblítők, folyékony szappanok, tusfürdők, habfürdők, samponok, mosogatószerek, egyéb tisztítószerek mint wc tisztítók ablaktisztítók stb, egyéb testápoló készítményes sora, fogkrémek, afterhave-ek, egyéb kozmetikumok, stb.

És azért még sok egyéb készül műanyagból, ami szintén hosszú lista. Például szemetes zsák miből lenne? A csomagolások nagy része szintén műanyag. Stb. Megint csak egy hosszú lista.

Az üveg mellett kampányolni persze lehet és én sem mondom, hogy a sok műanyag jól sikerült találmány úgy távlataiban. Csak kell az üveghez a komplett gazdasági, beruházási, technológia, politikai tervezés is. Ennyi, hogy cseréljük le a műanyagot önmagában olyan, amit már mindenki tud. A további részével kell foglalkozni...

Kellenek üveg gyárak. A hiper- és supermarketekben és még a kis élelmiszer üzletekben is óriási kapaciású üveg visszaváltókra van szükség hozzá és ez jelenleg az említett listához márten közel sincs meg. Kellenek hozzá dolgok, mint például az üveg 75%-a az homok. Szóval kell homok. Viszont a sivatagi homok nem jó az üveggyártáshoz. Nem részletezem, inkább itt van pár diézet a tébából, talán amiből képet lehet kapni a homok ipari szükségleteinek problémáiról.

A CBC cikkéből:

"Homokigényünk tönkreteszi világunkat

„Olyan nagyságrendű és sebességű homokra van szükségünk, mint korábban soha” – mondja az újságíró

Falak, épületek, cement, beton és üveg – a homok képezi a keretet fizikai világunk nagy részének. De ahogy az iránti keresletünk folyamatosan növekszik, gyorsan kifogyunk ebből az értékes természeti erőforrásból.

2022 áprilisában az ENSZ Környezetvédelmi Programja a közelgő homokválságra figyelmeztetett, és kijelentette, hogy a homok "a víz után a második legtöbbet kiaknázott természeti erőforrás a világon".

Megvan az igény egy olyan anyag iránt, amelyet mindig is könnyen hozzáférhetőnek tartottunk, mint pl. csak kimész, és van homok, amit elvihetsz és felhasználhatsz. Évente millió és millió és millió tonna homokot használnak fel a városokban.

A homok iránti globális kereslet oda vezetett, hogy olyan helyeken nyerik ki, ahol még soha nem volt, ami környezeti, társadalmi és politikai problémákat okoz a közösségekben szerte a világon."

( [link] )

A BBC cikkéből:

"Miért fogy a világ a homokból

Lehet, hogy nem tűnik soknak, de a homok a világ második leggyakrabban használt természeti erőforrása. Bár triviálisnak tűnik, a homok életünk kritikus összetevője. Ez az elsődleges nyersanyag, amelyből a modern városok készülnek. A bevásárlóközpontok, irodák és lakótömbök építéséhez használt beton, valamint az ezeket összekötő utak építéséhez használt aszfalt nagyrészt csak homok és kavics összeragasztva. Minden ablak üvege, szélvédője és okostelefon képernyője olvasztott homokból készült. És még a telefonjainkban és számítógépeinkben lévő szilícium chipek is – az otthonában lévő gyakorlatilag minden más elektronikus berendezéssel együtt – homokból készülnek.

És hol van ezzel a probléma, kérdezhetik? Bolygónk be van borítva. A Szaharától Arizonáig terjedő hatalmas sivatagokban hullámzó dűnék találhatók. A világ tengerpartjain lévő strandokat homok borítja.

De akár hiszi, akár nem, a világ homokhiánnyal néz szembe. Hogyan lehet, hogy kifogytunk egy olyan anyagból, amely gyakorlatilag a Föld minden országában megtalálható, és ez lényegében határtalannak tűnik?

A probléma abban rejlik, hogy milyen típusú homokot használunk. A sivatagi homok nagyrészt használhatatlan számunkra. Az általunk betakarított homok túlnyomó része betongyártásra megy el, és erre a célra a sivatagi homokszemek rossz alakúak.

A homokra szükségünk van a folyók medrében, partján, árterében, valamint tavakban és a tengerparton található szögletesebb holmikra. Az ilyen anyagok iránti kereslet olyan intenzív, hogy világszerte a folyómedrek és a strandok lecsupaszodnak, a mezőgazdasági területek és erdők pedig felszakadnak, hogy hozzájussanak az értékes gabonához.

A szél által elsimított sivatagokban, például a Szaharában található homok, amely a bolygó hatalmas területeit borítja, nem záródik össze jól a betonban.

Egyedül Kína valószínűleg több homokot használt fel ebben az évtizedben, mint az Egyesült Államok a 20. században. Olyan nagy kereslet van bizonyos típusú építési homok iránt, hogy a hatalmas sivatag szélén fekvő Dubai Ausztráliából importál homokot. Így van: Ausztráliában az exportőrök szó szerint homokot adnak el az araboknak.

( [link] )

És egy cikk magyarul is:

Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

[link]

Fejlesztik a technológiáját, de nem előnyös és drágább.

PFS Aggregates, Permian Frac Sand LLC homok ipari cég, Egyesül Államok, Texas:

Hogyan használják a szilika homokot az üveggyártásban

A szilícium-dioxid az üveggyártásban nélkülözhetetlen szilícium-dioxid elsődleges forrása . Ahhoz, hogy üveggyártásra alkalmas legyen, nagyon magas (95% feletti) szilícium-dioxid aránynak kell lennie a homok összetételében.

Ez az oka annak, hogy a legtöbb homoklerakódás nem elég tiszta az üveggyártáshoz.

A szigorú követelményeknek az az oka, hogy a homok tisztasága közvetlenül befolyásolja az üveg átlátszóságát, szilárdságát és tartósságát. Például csak a kiváló minőségű kovasavhomokkal gyártott üvegtermékek felelhetnek meg a járművek szélvédőjére vonatkozó optimális látási követelményeknek.

Hasonlóképpen, csak a kiváló minőségű kvarchomok felhasználásával készült építőüveg felel meg a fény- és hőátbocsátási előírásoknak anélkül, hogy a tartósság és a biztonság rovására menne.

Ezek a magas szintű követelmények azt jelentik, hogy csak meghatározott forrásokból származó homoklerakódások alkalmasak az üvegiparban való felhasználásra. Ez magában foglalja a tavat, a folyót, a fosszilis strandot és a széllelőhelyeket. Kitermelése magas szintű szakértelmet és hozzáértést is igényel a szállító részéről.

[link]