Ha egy távcső fényereje 20cm átmérőnél F/6, akkor egy 13 centis, F/5-ös fényerősebb nála?
Csillagászat terén elég amatőr vagyok még, de a fotózásból annyit azért tudok, hogy egy objektív annál fényerősebb, minél kisebb az F-érték. Ez távcsöveknél is így van?
Onnan ered a kérdésem, hogy két teleszkóp között vacilálok. Mindkettő dobson, az egyik egy 130/650-es, a másik egy 200/1200-as. Elvileg ugye az tud több fényt beengedni, amelynek nagyobb az átmérője, de több weboldal szerint is a 13 centisnek F/5 a fényereje, ami a 20 centisnél csak F/6. Egyrészt jobb lenne a nagyobb fényerő, mert mélyégre használnám, másrészt a 13 centisnek van automata mechanikája, azaz asztrofotózásra is jobb az automata követés miatt. Viszont a mechnikát feláldoznám a fényerő oltárán. Tehát az a fényerősebb, amelynek kisebb az F-értéke, vagy picit árnyaltabb a helyzet?
Pontosan ugyanazt jelenti a távcsöveknél, mint a fényképezőgép objektívjánál. Igaz, hogy a 20 cm-es távcső több fényt gyűjt be, de nagyobbra is nagyítja a képet (a hosszabb fókusz miatt), így a felületi fényesség valamivel gyengébb lesz. (Persze ha vizuálisan akarsz megfigyelni, akor az okulár is számít ebből a szempontból.)
(Amúgy én nagyon amatőr vagyok asztorfotózásból, se távcsövem, se mechnaikám sincs, de úgy tudom, a jó mechanika itt legalább olyan fontos, mint a távcső. Plusz nagyobb tácsőhöz jobb mechanika is kell.)
A fényerő vagy "nyílás", angolul "f number" a távcső fókusztávolságának és átmérőjének aránya. F=650mm, D=130mm esetén N=650/130=5, ezt szokták úgy leírni, hogy F/5
Az, hogy mennyi fényt gyűjt be az optika, függ az átmérőtől és a nyílástól is. A fénygyűjtő képesség egyenesen arányos a fénygyűjtő területtel és négyzetesen arányos a nyílás reciprokával.
Most a részletesebb levezetést nem írom le, de az jön ki, hogy a 200/1200 teleszkóp 1.6x annyi fényt tud begyűjteni, mint a 130/650-es, hiába nagyobb egy kicsit az f értéke.
Ettől függetlenül, ha fotózni szeretnél, akkor szerintem fontosabb a jó mechanika, mert ha kevés a fény, akkor expozíciós idővel még mindig feljebb lehet menni. Ha nincs jó mechanika akkor meg mindenképpen el fog mosódni..
Ezen kívül minél hosszabb a fókusz, annál érzékenyebb lesz a kép a kis szöghibákra, azaz annál komolyabb mechanika kell.
¶
#2
A fényerő leírása jó. Viszont ez a számítás nem tűnik annak:
"Most a részletesebb levezetést nem írom le, de az jön ki, hogy a 200/1200 teleszkóp 1.6x annyi fényt tud begyűjteni, mint a 130/650-es, hiába nagyobb egy kicsit az f értéke."
A 200 mm-es teleszkóp kb. 2,37-szer annyi fényt gyűjt be, mint a 130 mm-es. (A fénygyűjtő képesség a távcső átmérőjének négyzetével arányos.)
Ha CSAK a fénygyűjtő területtől függene, akkor valóban 2.37x lenne a 200mm-es teleszkóp fénygyűjtő képessége mint a 130mm-es változaté, DE mivel a nyílástól is függ és az nem egyezik meg a két esetben, ezt is bele kell számolni, úgy jön ki az 1.6x.
Ma-holnap lesz időm, leírom a levezetést.
Nem csak a fénygyűjtő képesség számít, de fontos a felbontóképesség is, az pedig egyértelműen a nagyobb tükör, objektív esetén áll elő.
Szerintem ezt a kettőt kevered.
A fényerőt lehet növelni az expozíció idejének növelésével, persze csak ha van jó mechanikád, ami követi az objektumot és ugyanott tartja a fotózás közben, mivel ugye a Föld forgása miatt minden égi objektum folyamatosan 'elmászik'.
Viszont a felbontóképesség meg azt jelenti, hogy a határa elérése után hiába történik nagyobb nagyítás, új részletek már nem jönnek elő, csak a képpontok, a pixelek lesznek egyre nagyobbak.
A fényerő mellesleg úgy számítandó (2-es válasz) fókusz/átmérő, vagyis 650/130=5; és 1200/200=6
A fénygyűjtő terület is magyarázásra szorul, mit értünk alatta?
Például azt a területet, ahol a tükör gyűjti a fényt, vagy azt, amely területről gyűjtődik a fény? A nagyítás növekedésével csökken a látószög, így ahogy nő a nagyítás, úgy csökken az a terület, amit látunk és az egyre kisebb területről egyre kevesebb fényt tudunk összegyűjteni.
Eddig felbontóképességről nem volt szó, de ha már idekevered, akkor ne hibásan:
"felbontóképesség is, az pedig egyértelműen a nagyobb tükör, objektív esetén áll elő."
Ez a mondat explicite szamárság. Valóban a nagyobb tükör az jobb felbontás irányába visz, de a nyílás (f number) növelése pedig csökkenti a felbontást, tehát itt is mindkét paramétert figyelembe kell venni. (ugyanúgy mint a fénygyűjtő képesség esetében)
Ez ebben az esetben nem releváns, sőt igazából hibásnak mondanám.
Távcsövekre a felbontóképesség:
∆l = 1.22 * f * lambda / D
Amit te küldtél az egy törőerő nélküli körapertúra diffrakciós foltjának látószöge.
#6
Te azt kevered, hogy mi adja az aktuális felbontást és mi a felbontóképességet.
(Kérj elnézést 5.-től)
"Ha CSAK a fénygyűjtő területtől függene, akkor valóban 2.37x lenne a 200mm-es teleszkóp fénygyűjtő képessége mint a 130mm-es változaté, DE mivel a nyílástól is függ és az nem egyezik meg a két esetben, ezt is bele kell számolni, úgy jön ki az 1.6x."
NEM, a fénygyűjtő képesség CSAK az átmérőtől függ, annak négyzetével arányos. (Jó, még függ például a segédtükör kitakarásától is a gyakorlatban.)
"Mivel egy felületről van
szó, ezért pl. egy 3 cm átmérőjű (nyílású) objek� v 9-szer annyi fényt gyűjt össze, mint a szemünk. Egy 10 cmes pedig 100-szor többet."
A nyílástól akkor függ, ha állandó a fókusz (hiszen akkor az átmérőt adja meg), de itt nem ez a helyzet. Az más kérdés, hogy a képződő kép felületi fényessége a rekesztől (nyilástól) fog függeni, de ez azért van, mert a detekroton/retinán képződő kép nagysága egyenesen arányos a fókusszal, így nagyobb fókusz esetén nagyobb területen oszlik el a begyűjtött fény.
(Egyébként logikailag sem nehéz belátni, hogy a fénygyűjtő felület nagyságától függ, mennyi fényt gyűjt össze a távcső, a fókusztól nem. Márpedig a fényerősség (f-szám) az átmérő és a fókusz hányadsa.)
#5
"Viszont a felbontóképesség meg azt jelenti, hogy a határa elérése után hiába történik nagyobb nagyítás, új részletek már nem jönnek elő, csak a képpontok, a pixelek lesznek egyre nagyobbak."
Ez igaz, de ha a távcsövet fotózáshoz (objektívként használod), akkor a fókusz meg a nagyítást határozza meg. A fényerő (rekesz) értéke így meg fogja adni, mekkora a detektoron képződő kép (hosszmértékegységben mért) felbontása. Nagyon kis fényerőnél homályos lesz a kép, akármekkora az átmérője a távcsőnek (persze nagyobb átmérőnél a nagyítás is nagyobb lesz).
Persze vizuális megfigyelésnél, ahol az objektíví segítségével változtatni lehet a nagyítást, igaz, amit írsz.
#8
Ahogy a 9. válaszoló írja, az általad idézett forrás a detekrtoron képződő kép térbeli felbontása. A távcső felbontóképessége viszont az optikai felbontást (szögfelbontást) jelenti, ami csak a távcső átmérőjétől (és a hullámhossztól) függ az általad linkelt lap alapján is:
"The angular resolution R of a telescope can usually be approximated by:"
R = lambda/D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!