A vákuumban milyen anyagok találhatóak?

"lehetetlen komplett üres teret létrehozni?"

Igen.

Méghozzá azért, mert ott minden pontban teljesülne az, hogy az impulzus azon a helyen nulla - tehát ez a két jellemző pontosan meg van határozva.

Ezt pedig a kvantumhatározatlanság nem engedi meg.

Ezt, amit mondtam.

Nem tudod egyszerre megmondani a pontos helyet (egy pont) és ott a pontos impulzust (nulla).

Tehát akkor minden egyes pontban valami más van, és ezek a virtuális részecskék.

Nem antirészecskék, mert ezek bármifélék lehetnek - de csak úgy, hogy az egyiknek NEGATÍV az ENERGIÁJA, a másiknak ugyanannyi pozitív. A kettő együtt nulla.

Aztán ez gyorsan egyesül a párjával, majd kezdődik az egész elölről. Tehát ÁTLAGOSAN tényleg nincs ott semmi: se energia, se sebesség - csak éppen ez a semmi sok részecskéből épül fel, amelyek állandóan keletkeznek és eltűnnek. A kvantummechanika pont erről szól, hogy átlagban kiadja a klasszikus eredményt, de a valóságban ez minden pillanatban ingadozik.

Ez pedig nem csak feltevés, ezt már ki is mérték.

Például, ha odaviszel valami nagy energiájú részecskét, az képes energiát adni a negatív energiájú részecskének (is): ilyenkor az valóságos lesz, és hipp-hopp: már 3 részecskéd van ott, kettő a semmiből jött.

Persze ez akár ismétlődhet is, és például részecskegyorsítóban elég szép zavarokat okozhat.

A kvantummechanikában minden egyes részecske egy "fordozódás", vagy "gerjedelem" a vonatkozó térben. Tehát minden részecskének van vonatkozó tere - voltaképpen maga a részecske a tér része.

Tökéletes vákuum nincs. A fentiek jól írták, nem írom le mégegyszer. Ami adalék: ezt remekül bizonyítja a Casimir-effekt.

[link]

Egyesek keverik a fogalmakat.

"Kvantumterek vannak benne, amik fluktuálhatnak. S ezek a fluktuációk lesznek a részecskék-antirészecskék."

Kvantumterek : ilyen szót nem használnak sehol tudományosan.

Olyan szót viszont használnak, hogy kvantumtérelmélet.

A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre azaz térelméletekre. Igazából térelmélet szó helyett a mezőelmélet elnevezés pontosabb, mégis a régebbi térelmélet kifejezés használata az elterjettebb.

"Több tér is jelen van egyszerre. Például a higgs tér, az elektromágneses tér, az elektronok és neutrínók tere stb stb"

Ez egy szemantikai játék, ne essünk abba a hibába, hogy összemossuk a tér mint fogalom amire a kérdező kérdezett rá és ezek a terek amiket írsz. Helyesebb lenne ezeket a tereket amikről írsz mezőknek hívni. Így már fel se merülnének ilyen kérdések, hogy "Kvantumterek? Nem egybefügő kvantumtér?" "Ezek nem ugyanaz a tér?". Mobil telefon esetében pl. azt mondjuk, hogy van/nincs térerő. A mező erősség kifejezés precízebb lenne, de nem az terjedt el.

@22:15

Összemosod a virtuális részecskék és a kvantum-határozatlanság fogalmát. A kvantum-határozatlanság pl. fénypolarizáció során is előjön. Úgy értem az összemosást, hogy pont nem jó ahonnan megközelíted. A határozatlansági elv ΔEΔt ≥ ℏ ezen formája arra utal, hogy vákuumban egy vagy több részecske kelthető ΔE energiával a vákuum felett egy rövid Δt időre. Minél több az energia (ΔE) annál rövidebb ideig kelthető (Δt). (A ℏ a Plank állandó.) Ezek a virtuális részecskék benne foglaltatnak a vákuum definíciójában.

Kvantumtérelméletben a vákuum (vákuumállapot) a lehető legalacsonyab energiájú kvantumállapot. Néha használatos még a zéróponti mező kifejezés is.

A vákuumállapotot sokszor ugyan definiálhatjuk nulla energiájúnak, de a helyzet ennél sokkal komplikáltabb. Mivel a vákuumállapothoz zéróponti energia tartozik, melynek vannak mérhető effektusai. Kozmológiában a vákuumállapot energiája kozmológiai állandóként jelentkezik. Kisebb léptékben pedig Casimir-effektusként jelentkezik.

"részecske kelthető ΔE energiával"

Nem kelthető, hanem magától keletkezik.

@01:22

"kelthető ΔE energiával"

Jav. : keltődik ...

Vagyis minél nagyobb az energiája, annál rövidebb az élete és fordítva.

A vákuumban a kvantumfluktuáció lép fel, aminek következtében a térben szüntelenül keletkeznek részecske-antirészecske párok, amelyek azonban igen rövid idő alatt megsemmisítik egymást. A vákuum ezért úgy is felfogható, mint potenciálisan létező virtuális elemi részecskék óceánja.

Igen, ez majdnem korrekt. Ami nem stimmel:

"részecske-antirészecske párok"

NEM antirészecske!

Ha így lenne, akkor találkozáskor erős sugárzássá alakulnának, ami egyáltalán nem így történik!

Ezen kívül: mennyiben nem stimmel, amit én írtam?

@01:55

Természetesen virtuális részecske-antirészecske párokat értettem alatta. Ez csak egy megfogalmazás hogy megsemmisítik egymást még nem virtuális részecske-antirészecske párok esetében is. Az annihiláció (megsemmisülés) egy nem a legjobb kifejezés, mert pontosabban nem megsemmisül, hanem az anyagnak egy más fajtájává alakulnak át méghozzá fotonokká.

A virtuális részecske-antirészecske párok esetében pedig virtuális fotonokká alakulnak át, majd ezen virt. fotonok másik részecske-antirészecske párrá alakulnak melyek ismét virt. fotonokká és így tovább.

Hmmm... szerintem ezzel is vannak gondok.

Ha telelövöd részecskékkel a vákuumot, akkor ugye az ott lévő virtuális részecskékből valódiak lesznek, tehát NEM fognak visszaalakulni virtuális fotonokká.

Akkor viszont ez a darab vákuum kiszárad, vagy mi történik vele?

Másképp működik utána?

Nem keletkeznek többé benne virtuális részecskék, hiszen nincs már őket keltő virtuális foton?

Szerintem ez nem így van: ennek a vákuumnak a viselkedése ettől nem fog megváltozni, és a virtuális részecskék nem virtuális fotonok hatására keletkeznek.