Ha vissza tudnék menni időben módjuk 1930-èvekben és meglátják okostelefon meg laptpot viiszatudnák fejteni szintetek?

Nem mert nem voltak meg azok az anyagszerkezeti ismeretek amik a félvezetőhöz kellenek. Pl. az egyik ma sokrétűen használt ismeret az alagúthatás (alagúteffektus) 1927-28-ban lett először leírva /de nagyon lassan terjedt el ez az ismeret/. Az, hogy ez szilárd testekben hogyan működik csak 1973 (legalábbis az 1973-as nobel díjat ezért kapták meg).

A félvezető eszközök elterjedésének egyik elméleti alapja a korai időszakban a Semi-Conductors and Metals című munka 1939-ben jelent meg (A.H. Wilson). Gyakorlatilag 1939 előtt ugyan már voltak pl. tűs diódák de pl. a tranzisztortól nagyon messze voltak (ahhoz még rengeteg szilárdtest fizikai ismeret kellett pl. a fent említett 1939-es munka). Szintén voltak kísérletek már az 1930-as években tranzisztorokkal (1938 Hilsch és Pohl, de az eszközük szinte használhatatlan volt, de ez is 1938! tehát igencsak a 30-as évek vége). Az első valóban működő tranzisztor csak 1948-ban jelent meg, de a mai formája csak az 1950-es évekre alakult ki.

Így a 30-as években teljesen értelmezhetetlen lenne számukra, hogy mi ez és hogyan működik.

Attól függ hogy kik meg mennyi érdekük lenne meg mennyit áldoznának rá meg mennyi eszközhöz férhetnének hozzá, pl nem mindegy 1 laptopot vagy 100-at vinnénk vissza. Hogy lehessen rajta kísérletezni, tönkrevágni is akár a kísérlet közben.

Az egy dolog hogy mikor volt ismert az alagúteffektus például. Ha a katonaság próbálná visszafejteni akkor ott van rá pénz "végtelen".

Az biztons hogy azt megállapítanák hogy ez valami nagyon összetett struktúra.