Miért nem tud lezuhani a hold, vagy a csillag?

Simán lehet komoly is a kérdés.

Ezt én is feltehettem volna, csak így:

"Mi tartja a csillagokat és a bolygókat az adott pályán?"

A Hold túl gyorsan esik ahhoz, hogy lezuhanjon. Így körülesi a Földet.

Hasonlóan, a Föld is körülesi a Napot.

Le tud. Csak szerencsés esetben a "lehúzó" gravitáció, és a kifelé toló centrifugális erő pont kiegyenlítik egymást. Mint amikor egy madzagra kötött kavicsot pörgetsz körbe. Nem megy neki a kezednek, de a madzag miatt nem is repül el.

A mi Holdunk amúgy lassan, de folyamatosan távolodik a Földtől. De pl a Mars egyik holdja meg bele fog csapódni a Marsba, azaz lezuhan. Persze ezek nem 10 perc alatt lezajló folyamatok.

A Holddal és a csillagokkal egészen más a helyzer. A Hold a Föld körül kering. Tœmege a Fœld tœmegének kb. 1/6 - a és valójában csak azért a Fœld kœrùl kering, mert a kœzös keringési középpontjuk a Fœld belsejébe esik. Olyan ez, mint amikor egy 120 og-os ember egy 20 kg kœrùli gyereket forgat maga körùl. A gyerek nem repùl el, mert erősen fogja, és a gyerek is kapaszkodik bele (ezt a Hold és Föld közötti tömegvonzás csinálja) de nem húzza magához sem, mert a forgás vetrifugális ereje (a forgó párosz szemszögéből nézve - ez meg a relativitás elmélet) elhúzza őket egymástól.

A csillagokkal egészen más a helyzet. A Nap egy kisebb csillag, tœmege így is sokmilliószor nagyobb, mint a Földé. Őket ugyanaz a pörgő játék tartja egymás körül, ám ha a Föld keringése (nem forgása!) lassulna, akkor sem a Nap esne a Földre, hanem a Föld a Napra, mint ahogyan a mostani erdőben sem a F

öld esik a hulló falevelekre, hanem azok a Földre. A csillagok, bár jóval nagyobbak (és kisebbek) is lehetnek a Napnál is, de jóval messzebb is vannak.A legközelebbi is olyan messze, hogy a fény 4,5 évig utazik róla, amíg ideér, és az égen látható csillagok egy részéről meg ezer-százezer-sok száz millió éve indult az a fény, amit látunk.

A gravitáció erejem meg, ami egymáshoz vonzza a tömegeket s távolság mégyzetével fordítottan arányos, azaz igyan ezek a csillagok is vonzzák a Földet, de százmilliomodnyi vagy mannál is sokkal kisebb erővel, mint a kezedre telepedő sovány őszi légy súlya. És mivel ezek 9s keringenek valamilyen pont körül, tœbbnyire sehova sem zuhannak egyenes vonalban. De azért előfordul, hogy rgy egy vsillag belezuhan egy spirálpályán egy másikba, tovább nœvelve annak tœmegét a szingularitáson túl, olyan nagyra, hogy már a fény sem képes a hatalmas tœmegvonzás miatt kijönni a fekete lyukból az eseményhorizont alól. Mindezt a gravitációnak nevezett kœlcsœnhatás teszi, amelynek nagyságát, viselkedését Newton írta le, és amelynek teészetét Einstein vizsgálta az általános relativitáselméletben.

off

"a hold, vagy a csillag ... a hold és a csillag ..."

Gonoszkodás nélkül, most komolyan, ki beszél így? És a másik kérdésben is:

"Ha netán sikerülne, akkor le lenne hozva akkor mi történne? Vagy a csillagot"

Háromszor írta le, hogy "a csillag". Nem egy csillag, nem a csillagok. Ezt valaki vagy direkt csinálja, vagy nem fogja érteni a válaszokat.

#14: A kérdezőnek valszeg mindegy, de van néhány téves állításod:

"A Hold ... Tœmege a Fœld tœmegének kb. 1/6 - a"

1/81-ed része, az 1/6 az a felszíni gravitáció aránya.

"A Nap egy kisebb csillag, tœmege így is sokmilliószor nagyobb, mint a Földé."

Átlagos, ill. kicsit nagyobb, "csak" 333000-szer nagyobb tömegű.

"ugyan ezek a csillagok is vonzzák a Földet, de százmilliomodnyi vagy mannál is sokkal kisebb erővel, mint a kezedre telepedő sovány őszi légy súlya."

Több millió tonna súlyával, ami a Föld tömegéhez képest nagyon kicsi, de egy légy súlyának százmilliomodnyi részéhez képest ...

"Nem nem zuhan a hold."

De, zuhan, mert vonzza a Föld gravitációja, csak elég gyorsan végez oldalirányú mozgást ahhoz, hogy ne ütközzön a Földnek, hanem keringjen körülötte. Ez a lényege az égitestek egymás körüli keringésének és az ember alkotta űreszközök Föld körüli keringésének is. Az űrállomáson is azért van súlytalanság, mert szabadon esik, a benne lévő emberekre és tárgyakra az őket körülvevő űrállomás szemszögéből nem hat gravitációs gyorsulás (mert az űrállomásra is pontosan ugyanolyan mértékű és irányú gyorsulás hat).

(Mielőtt megkérdeznéd, hogy de akkor a Holdon miért van gravitáció, hiszen az is szabadon esik a Föld körül, arra az a válasz, hogy a Hold elég nagy ahhoz, hogy a saját tömege által érezhető mértékű gravitációt fejtsen ki.)

A csillagok pedig azért nem esnek le, mert olyan messze vannak, ahol már nem hat rájuk a Föld gravitációja (és jellemzően más csillagoké se nagyon). Persze minden csillag kering valami körül, a Tejútrendszer esetében ez a valami a galaxisunk középpontját alkotó fekete lyuk.