Mi az oka annak, hogy dél-amerikai spanyol gyarmatok már a függetlenségük elnyerése után külön államban gondolkoztak és nem egységállamban?

Az ilyen egységállamok többnyire gyarmati nyomásra jöttek létre, nagyon kevés volt a kivétel. Ha térképen megnézed, akkor láthatóan az európai országok sem gondolkodtak egységállamban, pedig hasonló sok kisebb ország is van itt mi felénk. Ez az egységállam nagyon ritka. Ilyen az Egyesült Államok, Oroszország is aminek a teljesen neve Oroszországi Föderáció. Ilyen volt az Inka föderáció is ami föderáció volt erőteljes politikai egyezkedésekkel az egyesülésre és nem birodalom mint ahogy tévesen rögzült. Alapvetően a birodalmak jellemzője és nem az emberek saját, valódi igénye. Lásd Római Birodalom, Habsburg Birodalom (és utód birodalmai).

Dél-Amerikában két tényleg nagyobb ország van, Brazília és Argentína. A többi Európához hasonló változó méretű országokból áll és Európában sem akartak az emberek egységállamot. Ez nem az emberek igénye szokott lenni, hanem inkább a birodalmak csinálják. De van némi kivétel, mint mindig.

[link]

Meg Dél-Amerikát nagyjából teljesen a spanyolok gyarmatosították és gyarmatként nem tudták megtartani. Egységes országot meg nem lehet gyarmatból csinálni, mert folyamatosan a szabadságharcokat kell leveregetni. Hosszútávon nehézkes a dolog. Valamint gyarmati országokból nem igazán lesz egységállam a felszabadulás után, mert az előtte is megvolt népek elkülönülése mentén halad a felszabadulásuk is. Mint a Római Birodalom után is a népek nem akartak egységállamot a felszabadulásuk után. Erre ritka az erőszak nélküli igénye a népeknek.

Röviden azért nem, amiért a mesterséges Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesett, amint nem hatott rá kényszerítő összetartó erő.

Kicsit hosszabban, jellemzőn rendkívül nagy népcsoportok nincsenek, és népcsoport alatt azonos kultúrájú, nagyon hasonló hagyományokkal és szokásokkal rendelkező emberek csoportját értjük.

Az emberi sikerorientáltság, a szokások és még néhány emberi tulajdonság következtében jellemzően egy nagyjából azonos népcsoport alkot országot. Ezt befolyásolja az a tény, hogy egyes kisebb csoportok érdekei (például más külső nyomás) azt igénylik, hogy a hasonlók fogjanak össze. Jellemzően ilyen a germán népcsoportok összessége (bajorok, szászok és a többiek). De például a cseh és szlovák hagyományok és kultúra annyira eltérők, hogy a szétszakító erő nagyobbnak bizonyult az összetartónál. Ugyanakkor az orosz birodalom nem tudott szétszakadni, bár sok törekvés volt erre, mert túlságosan hosszú volt, emiatt az irányító apparátus mindenütt meggyökeresedett (lásd például a mostani ukrán háború alapvető okai), a fő népcsoport döntően nagyobb volt, a kisebbeknek nem volt számos ok miatt szorosabb kapcsolatuk. Egy idő után a megszokás elenyészti a szétválási törekvést, mert nincs megeremthető jövő.

A gyarmatbirodalmak (korábban az egyéb hódító birodalmak) sokféle népe kéynszerítettek egy irányítás alá. A gyarmati irányítás jellege nagyon meghatározó tud lenni. A spanyol uralom alapvetően a külterületek hasznának lefölözését jelentette, semmiféle szokás, összetartó erő nem alakult ki a népcsoportok körül, így a kényszer megszűnésével szétestek. Az angol gyarmatrendszer integráló hatású volt, angolok telepedtek le (örökre) a gyarmatokon, ugyanakkor a tehetséges embereket a központ (London) begyűjtötte. A megszűnés sem egyszerre történt emiatt, és az angol vezetés hangsúlyt fektetett arra, hogy a kapcsolatok megmaradjanak. Továbbá az úgynevezett "koronaország" teljesen formális függést jelent, gyakorlatilag önálló cselekvést eredményez. Azért ennek ellenére, mára mind Ausztrália, mind Canada próbálják e csekély függést is eltörölni.

Az USA egy teljesem más eset. Az újvilágba bátor és elszánt emberek mentek a meggazdagodás reményében szinte az egész világból. Így ott nem népcsoport jellemzők, hanem mentalitás adta az összetartó erőt. A gyarmati sors sem volt az, ami a többi esetén, sokkal inkább az erősebb népcsoport gyökereinek hatása. Kezdetben angol-francia háború volt, a két leigázni vágyó ország által generálva. Azt az angolok megnyerték. Mivel többen voltak, és mivel a sok más nép fiai lényegesen kevesebben, a kapcsolatrendszer nyelveként a praktikum döntött, így vált az angol nyelv meghatározóvá. Az Alapító Atyák nem au USA-t hozták léte, hanem egy, a jövőben működő irányítási és közösségi kapcsolati elvet, amit persze a korábbi események és hagyományok erősen befolyásoltak. Nagyon hosszú folyamatként és kemény háborúk árán alakult ki az a formáció, amit ma USA-nak nevezünk.