A történelmi események és az időjárás változásai kéz a kézben járnak?

A kéz a kézben párhuzam azért nem teljes, de nyilvánvalóan ez is benne van a történelem alakulásában. Sorra lehet venni mellette több más alakító tényezőt is és még kérdés az is, hogy mit nevezel a kérdésben "történelmi eseménynek".

Azt lehetne mondani, hogy az időjárásnak van egy befolyásoló területe és mértéke, nyilván az időjárástól is függően. Egy nagy aszály odatesz az egész társadalomnak, de a túl nagy esőzések és áradások is. Az időjárás viszont többnyire egy szokásos tól-ig tartományban van, tehát inkább lehetne időnkénti behatásnak mondani. E mellett van azért az átlag időjárás változása is ami szintén van némi hatással.

Érdekes lenne végig venni egyáltalán miket befolyásol és miket nem. Tisztább lenne a kép. Élelmezésben kihat, az élelmezés a gazdaságra is kihat. E jó vagy rossz gazdaságnak lehetnek egyéb következményei is, de az már nem az időjárás hatása (közvetlenül), hanem az emberek döntései és a döntéseik következményei. Például egy rossz gazdaság miatti háborús gyarmatosítás nem az időjárás miatt van, ilyet az időjárás nem tud csinálni. Vagy egy aszályos időszak rossz gazdaságánál egy távolabbi beszerzést sem képes az időjárás véghezvinni, az is emberi döntés és emberi megoldás, emberi beavatkozás.

A jégkorszaki nagy hidegek is befolyásolták az emberek életét. A tanulmányok szerint a jégkorszakban is változott a hőmérséklet, volt melegebb és hidegebb és viszonylag gyakori esemény is volt. A populációk méretére hatással volt. Hidegebb időben kevesebb a lelet, míg a melegebb periódusokban nőtt a népesség. Ez is egy befolyása az időjárásnak, de már ez is inkább az embereken múlik, a reagálásukon.

A közvetlen hatás az élelmezésre van, és azon keresztül a gazdaságra. Szerintem ez még közvetlennek tekinthető.

jav*

...volt melegebb és hidegebb és viszonylag gyakori esemény is volt *a hőmérséklet változás.

Volt rá példa, hogy igen, de az ellekezőjére is.

A spanyol Győzhetetlen Armadát tengeri vihar szórta szét, megmentve így a kisebb brit flottát, amely kikötőbe menekülhetett, vagy a Tájfun hadművelet idején, amikor 1941 októberének végén a németek szétverték a Vörös Hadsereg ellenállását és szabad útjuk nyílt Moszkva felé, ám a novemberi esőzések, amelyek sártengerré változtatták az utakat, teljesen lelassították a haladásukat és így az oroszok lélegzethez jutva kialakíthatták Moszkva védelmét, ahol is végül megállították a német offenzívát.

Lehetne még sorolni a példákat, amikor az időjárás befolyásolta a történelmi események kimenetelét, de felesleges.

Hiszen nem mindig volt ennek sorsdöntő hatása, mint a krími háborúban, ahol is az Oszmán birodalom segítségére siető brit flottát szétszórta ugyan a tengeri vihar, de később komoly veszteségekkel ugyan és jelentős késéssel, de mégis partra szálltak 1854. szeptember 14–17-én és a történelem addigi legnagyobb partraszállását hajtották végre: 89 hadi- és 300 szállítóhajó 62 ezer fős francia–angol–török sereget tett partra Jevpatorijánál, Szevasztopoltól 70 kilométerre északnyugatra, s ezzel megkezdődtek a harcok a Krím-félszigeten, amely a nyugati szövetségesek és Oroszország között folyó küzdelem fő hadszíntere lett, amelyet Oroszország végül el is vesztett. Mellesleg akkortól kezdtek meteorológiai megfigyeléseket végezni hivatalos, vagyis szervezett formában a britek, tanulva a hajóhadat ért katasztrófából.

Ezzel aztán az időjárás a továbbiakban már csak ritkán szólhatott bele a történelembe, különösen a távközlés fejlődése után, hiszen változásait ettől fogva előre figyelembe vehették.