A monogámia intézménye mennyire szolgálja az emberiség érdekeit?

Semennyire.

Minden élőlény elsődleges és alapvető célja a faj fenntartása. Vagyis az emberiség érdeke, hogy az emberiség fennmaradjon.

Ez működik monogámia, poligámia és poliandria esetében is.

"Szerintem a genetikai változatosság alapja ez."

A monogámia? Mióta?

A monogámiában van a legkisebb esélye annak, hogy egy egyednek nagyszámú utódja legyen. Emiatt pedig a genetikai változatosság nagyobb, mint más felállásban.

A genetika "jósága" viszont itt gyengébb, mint egy olyan felállásban, ahol a "legjobb" tud szaporodni.

#5

Az "egyed" ebben az esetben gondolom a férfit jelenti. 😎

Merthogy a nő egyednek édesmindegy, hogy monogám, vagy nem monogám kapcsolatból lesznek utódai.

És az egypetéjű ikrek kivételével a génkészletek minden utód esetében eltérőek.

6:

Szerintem #5 arra gondol, hogyha veszünk egy 25-25 férfiból és nőből álló csoportot aki tegyük fel nem rokonok, és mind a 25 egy monogám párt alkot akkor az utódok genetikai változatossága összességében magasabb lesz, mintha mindegyik (vagy a legtöbb) utód 4-5 nőtől vagy férfitól származna mert poligámiát gyakorolnak, és emiatt vannak akik nem szaporodnak. Ilyen eseményekre vannak történelmi példáink is, mondjuk bronzkori vándorlások kapcsán Európában, több tényező miatt de jelentős részben a poligámia és a magasabb státusz végett a helyi lakosság egyes területeken férfiágon szinte lecserélődött a hódítók javára, a férfi leszármazási vonalak diverzitása meg rendkívül alacsony volt.

Szaporodni lehet poligámia meg monogámia esetében is, csak az elmúlt sokezer évben a fennmaradás szempontjából, hogy az utódok milyen arányban élik túl. Most sem az, de akkoriban még ennyire sem volt mindegy milyen erőforrásokat, státuszt tud az utód fenntartása érdekében biztosítani. A nő természetnél fogva hátrányosabb helyzetben van, neki nagyobb a kockázat a szex, részéről nagyobb a szülői befektetés már csak annyiból is, hogy az ő testében fejlődik a gyermek, ő szüli meg, hónapokig feltétlen másokra volt utalva nagyjából mindenben. A patriarchális társadalom sajátosságaiból fakadóan pedig más okokból is. Tehát neki az volt az egyik legfontosabb dolog, hogy magas státuszú, jó kapcsolatokkal, sok erőforrással rendelkező férfit találjon aki minél jobb feltételeket tud biztosítani az életben maradáshoz számára és az utódja számára. Ha a férfi poligám, többnejű, az neki nem jó. Az erőforrások megoszlanak, kevesebb jut rá és a tőle származó gyermekekre, méghozzá pont azért mert osztozkodnia kell azokkal szaporodás terén is riválisai. A poliandria neki annyiból nyerő, hogy biztosabb hogy jelen lesz egy férj, apa akkor is ha egyik elhalálozna, távol lenne. De poliandria esetén gyakran a férfi sem volt monogám. Utódgondozás szempontjából hasznos lehet, szaporodást tekintve alapvetően nem, mert terhesen akkor sem tud teherbe esni ha több férje van.

Ezzel szemben egy férfi, amíg az egyik felesége terhes elég sok másik nőt is meg tudna termékenyíteni, akár különösebb kockázat/következmények nélkül is [nyilván nem a fejlettebb társadalmak jogi keretei között]. Ha sok erőforrással rendelkezik akkor a házasság keretei között is, szaporodás szempontjából jobban megéri neki a poligámia.

A monogámia mégis több szempontból nyerőbbnek bizonyult, mert egy stabilabb családi környezetet biztosít az utódok számára, csökkenti a rivalizációt és a feszültséget mind a családon belül az utódok, és a felek között, mint közösségi/társadalmi szinten ha nem is mindenkinek jut partner, de kiegyensúlyozottabb a megoszlása. A férfi elméletileg biztos, vagy biztosabb lehet benne hogy ki az apa, a nő pedig abban, hogy a tőle származó utódokra összpontosulnak az erőforrások, mindenki nyer valamit rajta.