Szerinted evolucios szempontbol aki nem szaporodik az selejt?

Hát, ha így lecsupaszítjuk a dolgokat akkor igen. Az az egy vérvonal az átlag 1 gyerekkel evolúció szempontjából akár sikeresebb is lehet mint a 0 gyerekes. Viszont ne feledjük ,hogy nem csak a saját hanem a hozzánk hasonló gének segítése is evolúciós előny. Ez az ősidőkben többnyire kimerült a saját hordánk védelmezésében, segítésében mivel a körülöttünk élők mind valamilyen hellyel-közzel közeli rokonunk volt. Ma már “szélesebb a paletta” s aki ha nem is vállal gyereket de sokat ad a világnak (gondolok itt pl: új tudásra/ felfedezésekre stb) az is hozzájárul a fajunk sikerességéhez. Szóval akár te is lehetsz ilyen “evolúciósan sikeres” egyed akkor is ha nem lesz soha gyereked. Ha meg sem gyerek sem semmilyen felmutatható érték* akkor hát … legalább a létszámot növelted.

*Nem kell mindenkinek megváltania a világot a “sikerhez”, nem így értem. Ha nem vagy káros mondjuk a környezetedre/ társadalomra nézve már azzal is többet segítettél mint aki csak hátráltat, rombol.

A fogalom, amit használsz, egyedekre nem alkalmazható. Az "evolúciós selejt" kizárólag egy evolúciós mutációra értelmes, akkor sem minden esetben.

De ha mindenáron ragaszkodik valaki ehhez a kifejezéshez, akkor teljesülnie kell az elvi lehetetlenségnek is a teljes életre vonatkoztatva. Az, hogy valaki nem akar gyereket, vagy nem tud megfelelő kapcsolatot kiépíteni, nem evolúciós jelzőkkel írható le.

Az utolsó mondat szimplán nem igaz.

@Kérdező: "Tehet evolucios szempontbol en vagyok a gyengebbik lancszem, termeszetes szelekcio stb..."

Nem. Ha te bármilyen okból nem tudsz, vagy nem akarsz szaporodni, de emellett a hozzád hasonló egyedek elsöprő többsége erre képes, és te a populáció fennmaradását és fenntarthatóságát elősegíted bármivel is, akár a legapróbb dologgal, akkor te nem vagy evolúciós selejt. Ugyanis a biológiai evolúció elsősorban populáció szintjén értelmezendő.

[link]

Idézve: "Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk örökölhető tulajdonságai megváltoznak a generációk egymást követő során."

Te ehhez a folyamathoz szaporodás nélkül is hozzátehetsz ezer és kismillió módon. Egy szélsőséges példa: mondjuk te gyerektelenül, de hősiesen megmentesz több embert, akár a saját életed árán is. Pont azért vállalod te a kockázatot, mert neked még nincs utódod, és mélységesen együttérzel a családos emberekkel, és... stb., meg teszem azt, te vagy mellékesen a mentőfeladatra a legalkalmasabb.

Ha te nem lettél volna, akkor számos genetikai anyag elveszett volna, és... stb.

#1: "Tesla lehet, hogy utódot nem, de tudást rengeteget adott az emberiségnek."

#Kérdező: "Itt nem szamit a kulonbozo filozofalgatas,hogy csak az szamit ha az utodaidbol sikeres emebereket tudsz nevelni stb"

Ha Tesla létezése miatt rengetegeg más embernek sikerült több sikeres utódot felnevelnie, mint Tesla nélkül, akkor Tesla roppant sikeres evolúciós tényező volt. Ez nem filozófia, hanem valós, a gyakorlatban is kimutatható eredményt ad ki.

#Kérdező: "az altalanos jelenseg,hogy minel kevesebb az IQ es a GDP annal szorgosabban szaporodnak..."

Ez mindig is így volt, ennek ellenére az emberiség rohamosan elszaporodott, méghozzá a Tesla féle kutatók, feltalálók miatt is, ill. bárki és bármi miatt, aki/ami a szaporodó közösséget stabilabban működővé teszi akármilyen kis léptékben (sok kicsi sokra megy). Amúgy a Tesla-félék igen kevesen voltak mindig is, így nem sokat osztott vagy szorzott az, hogy hány gyerekük volt közben, ráadásul a generációk során az utódaik esetlegesen átlagnál nyerőbb genetikai anyaga amúgy is viszonylag gyorsan feloldódott az átlagban.

#1: "Az emberi faj egyébként nem olyan, mint a többi állat."

Pedig de.

Pl. a területileg is nagy mértékben egymástól függetlenül élő csimpánz hordák között nem csak eltérő szerszámhasználat alakult ki, de még a természetes gyógymódokban is különböznek egymástól (az állatok is sokszor kúrálják magukat, és a csimpánzok esetén ez még felfedezésből is adódik, nem pusztán ösztönösségre visszavezethetően).

Vagyis nem egy példa van arra, hogy a csimpánz populáció fennmaradását ugyanúgy tudatos felfedezések és a tudás halmozása segíti elő, de új eszközhasználat vagy a közösséget jobban összekovácsoló viselkedésmódok elterjedését még akár fokozatosan kialakuló új ösztönök is abszolválhatják, mint ahogy ez kezdettől fogva így is történt az állatvilágban. Hogy ezeket a tudatosság, vagy az ösztönök fejlődése okozza, az az evolúciós eredményesség szempontjából teljesen irreleváns.

Szóval az alapokat tekintve ebben sincs semmi különbség az ember és állat között (már ha nem tekintjük állatfélének az embert ebben a relációban).

1. Attól még, hogy egy egyed nem tud szaporodni, lehet evolúciós szempontból sikeres. Létezik inkluzív fitnessz is, ahogy Tevenyereggyártó már le is írta. (De egyébként létezik csoportszelekció is, ilyenkor sem szükséges, hogy minden egyed szaporodjon a csoport sikere szempontjából.) Például a hangyáknál elég kevés egyed szaporodik, evolúciósan mégis roppant sikeresek.

2. Az embernél nem csak genetikai, hanem kultúrális öröklődés is létezik. Például amennyire lehet tudni, Newtonnak nem volt gyereke. A gondolatai mégis elég mghatározók az emberiségben. (Na jó, lehet, hogy a többség körében egyes Való Világ hősök "gondolatai" meghatározóbbak, mint Newtoné, de ez már egy másik kérdés.)

3. Tegyük fel, hogy nem vagy sikeres evolúciós szempontból. Ez miért zavar téged?