Az ilyenfajta cikkeknek mennyire lehet hinni?

A cikk nem állít valótlant, de laikusként könnyű félreérteni. Például fontos a "hipotézis" szó értelmezése. Továbbá pl.:

"Az Eddington-Finkelstein metrika a pálya egyetlen pontján sem viselkedett rosszul. Ez azt jelenti, hogy az Einstein-Rosen hidak stabil képződmények? A válasz sajnos nem ennyire egyszerű, mert az általános relativitáselmélet csak a gravitáció viselkedéséről beszél, a többi természeti erőről nem. A termodinamika, amely a hő és az energia működésének elmélete, például azt mondja, hogy az úgynevezett fehér lyukak instabilak."

"Korian formulája azt mutatja, hogy létezHETnek stabil utak a féregjáratokban, ezt pedig az általános relativitáselmélet tökéletesen meg is engedi."

Hinni semennyire. Értelmezni viszont érdemes. Valamint arra vigyázni, hogy minden benne szereplő fogalom jelentésén pontosan azt értsük, amit a szerző, és ne helyettesítsük saját tapasztalataink által értelmezhetővel.

Aki már eljutott általában a tudományos értés egy adott szintjére, tudja, hogy amit igazoltak, arra szoktak is hivatkozni, mint megvizsgált (megmért) jelenségre. A "számítás" a valóság egy feltételezett modellje szerint kapott eredmény. Ha a feltételezés igaz, akkor a számítás megadja, mit kell tenni. ha hamis, akkor az egész mehet a kukába.

A cikk végig feltételezésekről beszél: ha ezzel a hipotézissel dolgozunk, ha azzal, akkor kijön egy dolog. A hipotézis egy nem légből kapott feltételezés. Sokkal nagyobb az esély, hogy igaz legyen, mert számos valós tényt figyelembe vett, a fantáziához képest. De akkor is esély, és nem valóság! Utóbbit bizonyítani kell.