Mi az a Kossuth TSz?

Tsz: Termelőszövetkezet. Így hívták azokat a kisbirtokos gazdákból verbuválódott mezőgazdasági egységeket amik a vidéki termelést alapvetően meghatározták. Más szóval: a kommunisták kisajátították és elvették ugyan mindenki magántulajdonát (földjét, traktorját, marháját), de cserébe igyekeztek létrehozni jól működő, helyi érdekek szerint cselekvő intézményeket amik jó méretgazdaságossággal rendelkeztek. A tsz foglalkozott a település körüli összes agrár tevékenységgel a szőlőműveléstől kezdve a krumplitermesztésen át a sertéstenyésztésig, de voltak szakosított tsz-ek is amik mondjuk csak tejet termeltek vagy halásztak. A rendszerváltás után sok tsz fennmaradt és mai napig működik - igaz, napjainkban már inkább nyugati (dán) minta alapján.

Hogy miért Kossuth arra egyszerűbb a válasz: A kommunistáknak volt egy rövid listája olyan történelmi személyiségekről akikről szabad volt bármit (utcát, hajót, dandárt, tsz-t) elnevezni. Nyilván Rákosi, Lenin és Marx vitték a prímet, de magyar nevekből Petőfi, Kossuth és Dózsa volt a legnépszerűbb, ezért nincs olyan magyar település ahol ne lenne egy Kossuth utca vagy Petőfi művelődési ház. Egy Arany, Werbőczy vagy Széchenyi még megtűrt, de nem javasolt volt, viszont Horthyról, bárókról vagy valamelyik királyról elnevezett dolgokat mind át kellett keresztelni.

#3#

Ez így nem pontos.

A szövetkezesítés 1945 után több hullámban történt, kezdetben a szovjet kolhozok mintájára, ami nem igazán működött, egyértelmű kényszerítés volt a kolhozba belépni.

1956-ban szétesett a kolhoz rendszer, a gazdák rövid időre vissza tértek a magángazdálkodáshoz.

1959-től indultak a Termelő Szövetkezetek (TSZ), vagy a kisebb Termelő Szövetkezeti Csoportok (TSZCS), amelyeknél már nem volt közvetlenül kényszerítve a gazdálkodó a belépésre, de olyan előnyöket kaptak, amelyek belépésre ösztönözték őket.

Az állam gépeket biztosított a munkákhoz, a tagok társadalombiztosítást kaptak, 1968 után pedig a Termelő Szövetkezetek ipari tevékenységet is folytathattak.

Volt még több érdekes adalék, a tagok többsége háztáji gazdálkodást is folytathatott, kisebb földterületet a család művelt, vagy állatokat tartottak, a szövetkezetbe vitt földektől függően pedig minden évben a terményből is kaptak részesedét (vagyis az állat tartáshoz nem kellett takarmányt vásárolni, amire pedig nem volt szükségük szabadon eladhatták)

A Szövetkezetek nevei természetesen nem lehettek rendszer idegenek, de '56 után már nem voltak Rákosi, Sztálin nevű TSZ-ek.

Voltak viszont nem elcsépelt elnevezések, Lenin, Dózsa, Kossuth, Petőfi számtalan volt az országban, Micsurin, Táncsics, stb már lényegesen kevesebb, és ott voltak még a "hangzatos", Haladás, Új Élet néven működök is.

A korszak másik "nagybirtokosai" az Állami Gazdaságok voltak... majd azok vagyona is magánosítva lett 1990 után.

Más szóval: a kommunisták kisajátították és elvették ugyan mindenki magántulajdonát (földjét, traktorját, marháját), de cserébe igyekeztek létrehozni jól működő, helyi érdekek szerint cselekvő intézményeket amik jó méretgazdaságossággal rendelkeztek.

Erről mesélj még...óriási...az persze, ..síp utcai szövönő, zuglói cipész, újpesti szappanfözō tsz élére kihelyezve csak úgy szakított a gazdaság...klasszik prolit/parasztot hatalomba helyezni...wow...