Melyik az áltudományosabb? Az asztrológia vagy a jogtudomány?
Van itt a gyakin egy-két alultájékozott*, aki a pszichológiát is az áltudományok közé sorolja.
*ez egy eufemizmus volt
#1, 2
A tudomány egyik kitétele, hogy objektív legyen. A jog távolról se objektív. Két bíró egészen biztos, hogy nem fogja ugyanazt a törvénysértést ugyanúgy megítélni.
"A jog távolról se objektív. Két bíró egészen biztos, hogy nem fogja ugyanazt a törvénysértést ugyanúgy megítélni."
Ez nem azt jelenti, hogy a jog szubjektív.
De amúgy a jogokat, jogi törvényeket, szabályokat mi határozzuk meg magunknak, körülmény- és korfüggően.
Koronként kultúraként változhat, ennyiben szubjektív. Mármint az ALAPJA.
De maga a kész jogrendszer már objektív, egyben az azt vizsgáló jogtudomány is.
Csak legfeljebb hiányos és néhol lehetőséget hagy szubjektív eltérő értelmezésre és a jog alkalmazásában így megjelenhet a szubjektivitás.
Magát a jogtudományt ez sem teszi szubjektívvé.
Mint ahogy mondjuk a tenisz szabályai sem szubjektívek attól, hogy a játékos és a bíró szépen el tud vitázni arról, hogy ez most kint volt-e.
" A jog távolról se objektív. Két bíró egészen biztos, hogy nem fogja ugyanazt a törvénysértést ugyanúgy megítélni." Csak éppen a jogtudmány nem a bírói ítélkezésről szóló tudomány. A bírói ítélkezés amit te írtál azt "bírói gyakorlatnak" nevezik.
Ez egy teljesen más terület mint a jogtudmány. Ez utóbbi a jogszabályok rendszerének vizsgálatával, részben annak történelmi változásaival, jogszabályok egymásra hatásával foglalkozik. Illetve ezen ismeretek alapján járul hozzá a jogszabályok megalkotásához, illetve gyakorlatba ültetéséhez, tisztázza az alapvető jogelveket (amelyek majd beépülnek a jogszabályokba, a bírói gyakorlatba stb.) és még egy halom dologgal foglalkozik. De köze nincs ahhoz, hogy egy adott ügybe egy X bíró hogyan ítélkezik, mert az jogalkalmazás. Feltehetően ezt kicsit keveri a kérdező (most nagyon leegyszerűsítettem ezt a nem is túl egyszerű kérdéskört, de köznapi ember számára talán így értelmezhető).
Kérdező!
A tudomány és annak alkalmazása két dolog és nem keverendő. A jogot tudományként a jogtudós műveli. A bíró pedig alkalmazza. És - kapaszkodj - ugyanúgy. Csakhogy! Van két kőműves, épít mindkettő egy egy házat. Egyiok másnap összedől, másik, évszázadig remekül használható. E két kőműves szubjektív? Egy fenét, egyik ért a szakmához, másik nem. Egyik felelős ember, másik nem. A bíró - ha jó a szakmájában plusz felelős - ugyanazt a döntést hozza. A jog például azt mondja: a tett 2-5 év börtönnel sújtható. Az eltérést a körülmények miatt teszi. A körülményeket a vád és a védelem írja le. Ha azok korrektek, a bírók hasonlóan döntenek. Ám ha az egyik esetben a vád, másik esetben a védelem túl gyenge, akkor a körülmények leírása eltérő. És ez indokol akár kétszeres eltérést. De nincs bíró, aki ilyenkor öt és fél évet szab ki. Megteheti, egyszer. Többé nem, mert nem lesz utána bíró.
Ami az asztrológiát illeti, kicsit hasonló a helyzet. Van bizonyos összefüggés a "csillagok állása" (pontosabb nevén az időjárás) és az emberi viselkedés között. Ezt lehet felhasználni és gátlástalanul kiaknázni. Utóbbit szélhámosságnak, csalásnak nevezzük. Előbbi jó esetben szórakozás. És bizonyos tudomány a szórakozás műveletében is van. Ha nem is mindenki esetén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!