Hol szokás leharapni a szó néhány betűjét?
Rendörséggel helyett azt mondja "rendörsége", emberekkel "emberekke" fölkapni "főkapni" azért "azé" gondolkodni "gondókodni" beküldjék "bekügyék" voltak "vótak" már "má"
De például a: jönni igét rendesen mondja, és nem gyön, gyün, jün... szóval?
Nemcsak szlengek, hanem tájszólások is. Talán tudják, hogy mi a helyes, mert az iskolában hiába tanulták, de gyerekkoruk óta nem úgy használják az életben, szóval nem szenvednek a hivatalos verzióval. Neked fura lehet, de ők tökéletesen értik egymást.
Amúgy meg azt hiszed, hogy mindenki jól használ mindent a tanult fővárosban? Csak nézd meg, hogy hányszor tesznek pontot a nagy I betűre (az egész világon!!!), vagy hányszor tévesztik el azt a két szót, hogy egyenlőre vagy egyelőre, amelyek teljesen mást jelentenek. Biztos vannak még más szavak is, de ez nagyon gyakori.
Nem lehet, hogy szabolcsi/tirpák?
Úgy tudom, ott a jön az jön, bár a jöttök helyett azt mondják, hogy jösztök.
De az első bekezdés szavai közül némelyek az északi palócoknál is így vannak. Csak náluk gyün a jön.
#1 ! Nem szleng, hanem nyelvjárás, tájszólás!
Hogy a szlengbe sok-sok tájszót is belevontak, az tény, de a tájszólás nem azonos a szlenggel.
pl. budapestiek, "tinik", kivakarózott sznobok, akik felmenői 1-2 generációval előttük még foglalkozásuk szerint voltak parasztok, sok sötét bunkó leginkább a falusi népek, parasztok kigúnyolására, "cikizésére" használják.
(lásd : akár magát a "paraszt" szót is többször használják szinonimaként a műveletlen, buta, kulturáltan viselkedni képtelen ember minősítésére, mint az eredeti jelentés értelmében. Szerinted sok "tininek" mi villan be első blikkre a "paraszt" szó hallatán? A kommunizmus idején lett végképp megvetendő, kiirtandó a legfőbb nemzetfönntartó, a magyar paraszt, a "kulák", ahogyan akkor titulálták őket.
Azóta számít sok tapló, valóban műveletlen városi fogalomtára szerint számít negatív jelzőnek, mint egy foglalkozás, egy életmód kifejezésének. Szerencsére az önérzetes magyar paraszt mégsem feledte, amit sok városlakó proli tagadni akart/akar :
"Ha a paraszt nem szrik, a pesti nem eszik."
-------------------------------------------------------------------------
"A magyar nyelv nem szleng rétegeiből származó átvételek
Szófelújítás: hamvveder (hamutartó), lélekidomár (osztályfőnök), ókula (szemüveg), penna (toll).
Belső szókölcsönzés
Nyelvjárási eredetre visszavezethető szavak: dikó (ágy), topa (ügyetlen), sumákol (megszökik a munka elől), csúró (újonc), szüttyögés (látszatmunka), kamburcol (rendezkedik, utasítgat), rüszü (újonc, hülye).
Köznyelvi szavak átvétele: firkász (írnok), nyalizik (hízeleg), megszakít (agyondolgoztat) stb.
(forrás: Wikipédia [link] ) "
--------------------------------------------------------------------
Tájegységek, tájszólások, kiejtésbeli eltérések. [link]
Nagyanyám echte "köcskeméti" volt, tehát nem valami "gyüttment", hanem generációkra visszavezethetően "őslakos". Úgy "őzött", hogy attul jobban a déli határszélen se tunnak, elénte majd' belétört a fülem.
Nincs 100km a "mekegő" Budapest és az "ö" betűt sűrűn használó Kecskemét között, de felüdülés, valóságos utazás volt térben és időben, ha mesélt.
--------------------------------------------------------------------------
https://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=tájszólás
Innen több, tájszólással foglalkozó könyvet meg tudsz nyitni : [link]
"A magyarban a jövevényszavak legfontosabb típusai:
török (ótörök és oszmán török)
iráni (óiráni, alán, perzsa)
szláv (délszláv, nyugati szláv, keleti szláv)
latin (és kisebb részben görög)
német
újlatin (francia, olasz, román)
angol
Ezek közül legnagyobb arányú a szláv, e mellett a török, a német és a latin is kiemelkedő, de számottevő az iráni, az újlatin és (a XX. században) az angol is (forrás: Wikipédia)
------------------------------------------------------------------------
Ha komolyabban érdekelnek a magyar tájszavak, a kiejtés változatossága,
akkor jobb nem itt beásnod magad a témába.
Mintahogy egy-egy népre, tájegységre jellemző a kiejtésbéli különbözőség, a nyelvben szintén lehetnek "átfedések", nem lehet lézeréles vonalat húzni, hogy egy-egy szót hol és miért ejtenek úgy, ahogy, vagy miért fogad magyar nyelvterületen értetlenség egy magyar szót, holott az pl. 100 kilométerrel odébb mindennapos használatban van.
------------------------------------------------------------------
Kutakodj, míg nem vagy perfekt "csángóul es"! : D Nem kicsi próbatétel a kiveszőfélben lévő ősmagyar nyelv!
Pihenésképpen hallgasd néha pl. Berecz Andrást, Kóka Rozáliát, ők "ősforrások" a többi kevés közt' :)
https://www.youtube.com/watch?v=PTFymqMk6WU&list=PLMKI-iJmxm..
https://www.youtube.com/watch?v=zUwteiSBUzU
https://www.youtube.com/watch?v=ZYHqX6UeIY0
-----------------------------------------------------------------------
https://www.youtube.com/watch?v=h75b-SlZ0wE&list=PLafS9r2QOi.. :)
Egészséget, eredményes kutakodást, hasznos és tartalmas időtöltést! :)
#3 igen így mondja ahogy írod
Jövök, jösztök, jön, jönnek, jövünk, jösztök.
Érvényességéről
"Érvényességérő"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!