Lehetséges, hogy 100 év múlva annyira általános lesz az űrben való közlekedés, az űrben történő bányászat, kereskedelem és a Naprendszer kolonizálása, hogy a Karib- tenger kalózai helyett az Oort- felhő kalózairól fognak filmeket készíteni?

Az aszteroidák sajnos inkább arról híresek, hogy hajlamosak szétesni.

Senki nem fogja az életét kockáztatni egy pörgetéssel.

#39.

igen minden objektumnak van gravitációja,

bolygónak ,holdnak, de 1g-re van szükség ,

ami függ a mérettől, összetételtől,

az aszteroidák pedig az eddigi mérések szerint általában laza konglomerátumok,

tehát pörgetésre szétesnek.

@43: a kisbolygók jelentős része kondritos vagy szilikátos szerkezetű, illetve nagyrészt fémek. Nem kell félni attól, hogy szétesnének - több milliárd éve forognak a tengelyük (tengelyeik) körül anélkül, hogy ennek bármilyen nyoma lenne.

És miért kellene ragaszkodni pontosan 1g-hez?

ha pontosan nem is kell ragaszkodni az 1g-hez,

de 20% plusz-mínusz hosszú távon egészségkárosító annak aki 1g-n született és nőt fel.

persze nem vagyok szakértő ezt én gondolom, abból kiindulva ,hogy az ISS-en tornázniuk kell, mert leépül az izomzatuk és a csontsűrűségük is csökken.

Még a nagyrészt fém és szilikát aszteroidáknak sincs túl stabil szerkezete, legalábbis annyira nem stabil, hogy egy legalább értékelhető harmad vagy fél G-t kibírjon az egyenlítőjén.

Ha fognál egy földi hegyet és megpróbálnád megemelni, az is szétesne.

Viszont arra jók lehetnének, hogy egy gyűrű-állomásnak a tömegközepét alkossák, körülötte létrehozva a forgó gyűrűt.

A nagy sajáttömegük elég jól megoldaná a stabilizációt.