A gondolkodás tudatos vagy tudatalatti tevékenység?

Érdekes kérdés, mert a gondolkodás az tudatos, de az, hogy mi jut az ember eszébe, az nem rajta múlik. Vannak persze technikák, hogy megtanuljunk valamit, onnantól azt már simán elővehetjük a belső polcról, már nem kell rajta gondolkodnunk és az ilyen ismerettéglákból építeni, építkezni tudunk.

Az ember tudja magát analitikusra nevelni és kereshet ellentétes dolgokra érveket, például Isten létére, vagy nemlétére, amikor az ellentétes információkat figyelmen kívül hagyja, ha az a szándéka, valójában ilyenek ekkor eszébe sem jutnak.

Ezt olyannyira irányítani lehet, hogy teljesen váltogathatjuk a nézőpontokat, például egy jó újságíró bármilyen történetből bármilyen riportot ki tud hozni, beállíthatja a bűnöst áldozatnak, vagy rémségesen gonosz szörnyetegnek, esetleg a véletlen körülményeinek tüntetheti fel a megtörténteket és ezt széles skálán lehet érzelmileg alátámasztani, variálni, sokszor már az alkalmazott kifejezések, a megfogalmazás is más árnyalatot adhat a mondanivalónak.

Mindebben nyomon lehet követni a szándékosságot, de a véletlen éppen úgy benne van, mert az, hogy mégis mi jut az eszünkbe, az nem az akaratunktól függ, kivéve, ha a már megtanult és elraktározott információk közül válogatunk, mert ez is lehetséges, egyszerű sémák mentén haladunk.

A mesterséges intelligencia kifejlesztése során rengeteg tesztet futtattak az emberi gondolkodás sémáiról, jellegéről és módszereit tanulmányozva, van egy ismerősöm, aki ezzel foglalkozik és beszélgettünk már hasonló témáról, annyi bizonyos, hogy a gondolkodás egy bonyolult folyamat, jellegileg több módozatát lehet osztályozni és ezek is egy spektrumra szétbonthatók.

Nekem a legérdekesebb a kreatív gondolkodás volt, amire az általános vélekedés ellenére az M.I. is képes, ha olyan fokon van létrehozva és az érdekes az benne, hogy amelyik igazán hatékony, az nem az emberi sémákat követi.