A rákgyógyítás, valamint a pszichiátriai betegségek terén miért nem haladt szinte semmit sem előre az orvostudomány az elmúlt 10-15 évben?

Miért, nem haladt szinte semmit?

Rengeteg előrelépés történt, rengeteg területen, beleértve a megelőzést is.

Nézz körül pl errefelé: [link]

A kérdezőnek valamilyen részben igaza van. Nézzétek meg az alábbi ábrát:

[link]

Ez azt mutatja hogy hogy változtak az 5 éves túlélési arányok a 70-es évektől napjainkig, különböző ráktípusok esetén.

Valóban vannak olyan rákok ahol csak egy helyben toporog az orvostudomány, de általánosságban azért növekvő tendencia figyelhető meg. Sajnos azonban ha pl a 10 éveset néznénk, még ennyire sem lenne jó a helyzet. Hiába tolták ki sok ráknál az 5 éves túlélést, 10-15 év alatt visszatér, áttétek alakulnak ki stb..

Rákot gyógyítani borzasztó nehéz: a rákos szövet nagyon kis mértékben különbözik az egészségestől, ezért igen nehézkes a kémiai targetálás (még a saját immunrendszerünk sem látja a különbséget), leggyakrabban ezért fizikailag eltávolítják. Ezt viszont nem tudják sejtre pontosan, gyakran marad benn néhány sejt vagy metasztázis amiből kiújul a betegség.

Sokan dolgoznak az ügyön, idővel egyre jobb lesz. ¶

"Szinte minden héten bedobnak egy olyan cikket, amely arról szól, hogy találtak egy hatásos gyógymódot a rákra"

Azt azért ne felejtsd el, hogy nagyon sok féle rák van. Egy prosztatarákot és egy hasnyálmirigyrákot egy kalap alá venni olyan mintha azt mondanánk hogy az ebola és a megfázás is egy vírus miért nincs gyógymód mindkettőre..

Igenis van fejlődés, hatalmas áttörések vannak, amik nagy javulást hoznak bizonyos típusú rákok gyógyításában. Sajnos olyan sokféle van, hogy egy ilyen áttörés összességében csak nagyon kevéssé növeli a túlélési arányt.

Csak hogy egy példát mondjak, ha már közel vagyok a szakmához:

nemrég fogadták el az AMG-510 vegyületet, ami a KRAS G12C mutációval rendelkező nem-kissejtes tűdőrák ellen bizonyult hatásosnak. Ez a nem kissejtes tüdőrákos esetek 14%-a.

[link]

Remélem így már érzitek miért ilyen lassú a haladás. ¶

Az a gond, hogy ami a kérdezőnek nagyon lassú haladás, az az ezzel foglalkozóknak és hozzáértőknek nem biztos, hogy az. Sokan azt várják, hogy berobbanjon a hír, jövő héttől mindenkit meggyógyítunk,

de ez nem így működik.

A ráknál az lenne az áttörés, ha felfedeznének általános gyógymódokat is.

Volt róla szó például, hogy mi az összes rák közös jellemzője: az ellenőrzés alóli kiszabadulás, ősi egysejtű állapotba való visszatérés. Ebben, ha sikerül megtalálni a közös vonásokat, erre már lehet építeni.

Vagy például szó volt olyan módszerről, ahol az immunsejteket erősítik fel úgy, hogy jobban megbirkózzanak a rákkal.

Ezekről a módszerekről lehet tudni valami újat?

A tudományos kutatás és a gazdaság, valamint a politika nagyon szoros kölcsönhatásban áll.

Azt állítani, hogy az említett két tudományág alig haladt előre, csak hozzá nem értő laikus tud. Mindjárt az első kérdés, mihez képest és miben. Ha valamiről ilyen típusú minőségi állítást akarunk tenni, előbb objektív mértékrendszert kell adni hozzá. Azzal aztán mérhetünk, és utána állíthatunk. A kérdezőnek feltehetően eszébe sem jutott, hogy az állításhoz előbb mérni kéne. A tömegpublicisztika nem számít, az jó esetben jóindulatú dilettáns (nem a lényeget említi). A szakcikkek számítanak, ezek elemzése azonban elég komoly szakmai tapasztalatot igényel, az (itt) orvosszakma is ritkán teszi meg, összegzés nem sűrűn történik és ok kell hozzá.

Azonban az, hogy a tudományos eredmény egy ország működésében mennyire jelenik meg, egy bonyolult, komplex gazdasági és politikai konszenzus eredménye. Ha az állapotok ziláltak, túlsúly mutatkozik valahol, az olyan deformációkat eredményez, amit laikus úgy láthat, nincs eredmény. Valóban akár, hiszen nincs alkalmazása a tudományos eredménynek. Pénzhiány miatt, presztizskérdés miatt, más politikai cél fontossága miatt és még lehetne sorolni. Ennek plasztikus példája, hogy Magyarországon novemberben több mint háromezerrel nőtt a halálozások száma más évek átlagához képest. Ez a szám kizárólag olyan halálokokból származik, amik korábban is voltak. Az oka ennek egyértelműen az, hogy a COVID miatt a hatóság nem engedte működni a megfelelő ellátási rendszereket. Ezek tehát mind kizárólag politikai okból következtek be akkor is, ha például valaki mondhatná, hog egyes daganatos betegségeket korábban jobban gyógyítottak. Bizony jobban. Mert nemcsak akarták, de meg is tehették.

A pszichiátriai kezelésekkel hasonló (lenne) a helyzet, csak ott a dolog sokkal kényesebb, politikai okok miatt. Hogy érthető legyen, egy hasonlat: az 1950-es, 70-es években e területen a teljesítmény az európai országok teljesítményének töredéke volt. Nem azért, mert itt gyengék volta a pszichiáterek. Hanem azért, mert a politika nem tekintette tudománynak és visszaszorította. A nyolcvanas évek második felétől rohamos felzárkózás volt.

Tehát összegezve, mindkét területen komoly (bár egyenetlen) előrelépés volt a tudományban. Ha ez nem látszódik, annak okát a gazdaságban és az ezt vezérlő politikában kell keresni. Ennek megértéséhez talán elegendő a COVID fertőzöttségi-halálozási arányokat összevetni az adott ország általános egészségügyi, politkai helyzetével.