Mi a legnagyobb baja a világnak?

Az optimalizálatlanság, pazarlás, környezetszennyezés, a természetes vadvilág kiszorítása, elpusztítása, és a tény, hogy léteznek emberek, akiket ez még mindig nem foglalkoztat, mert annyira buták, hogy képtelenek összekapcsolni a saját életükkel.

Minél kevesebb érintetlen természet marad a Földön, annál rosszabb minőségű, kevesebb mennyiségű és drágább élelmiszer áll majd rendelkezésünkre.

Minél melegebb van, annál jobban olvad a sarkkörök hótakarója, amiből minél kevesebb van, annál kevesebb napfényt ver vissza, ezért annál jobban olvad, amitől még kevesebb lesz, és még jobban olvad... ennek hatására felborul a Föld természetes hőszabályzása, megemelkedik a tengerszint, összekuszálódnak az áramlatok, szélsőséges időjárás alakul ki, megjósolhatatlan mellékhatásokat generál világszerte.

Ha ez így megy tovább, akkor az a generáció már megszületett, aki még nyomokban láthatja majd azt a természetet, ami a könyvekből, filmekből vadvilág címszó alatt volt ismert.

Nos,ugyan nem ezek a legnagyobb bajok a világban,de szerintem ha ezek eltűnnének máris előrébb lenne az emberiség.

Drog függőség,dohány függőség,alkoholizmus.

Ami a civilizációt illeti, azt azért elég jól kitalálta a természet. Azok a bizonyos késztetések a túlélési ösztön. Mind az egyed, mind a csoport túlélése. Hogy ez kevéssé látszik? Nincs két egyforma ember, nehéz a közös részt felfedezni. Ha ezt kiiktatjuk, az egész nem fog működni. A normális ember nem ugrik szakadékba, visszakapja a kezét a forró tűzhelytől, gyanús szagra elmenekül, és még sorolhatnám. Az ember bármire képes, ha a bizonytalanságból eredő félelmeit kell elűzni. Még istent is kitalál.

Bizonyos értelemben lehet mondani, hogy az baj, ha sáros lesz a cipőd, baleset ér, leszúr a főnököd vagy egyest hoz haza a gyereked az iskolából. De hogy nálunk nem terem a banán, az alma piros és nem kék, az ember gyarló, azt bizony nem lehet mondani. Egyes emberek lehetnek problémásak. Annak is van oka. Európa mintegy 6-700 éve kettévált nyugatra és keletre, gazdasági értelemben. Azóta voltak világháborúk, forradalmak, több rendszerváltás, a dolog azonban nem változott. Eltérők lennének a nyugati és keleti emberek? Ha így lenne, jobbára miért boldogulnak, akik nyugatra mennek? A társadalmak lassan változnak. Jó és rossz irányba is.

Ezért úgy vélem, a világnak (így globálisan, egységesen) semmiképpen nem lehet baja. Lehet azonban térben és időben lokálisan, és konkrét embereknek. És hogy azokkal és azoknak baj van, az kölcsönhatások sorozatának következménye.

Amúgy tényleg lehetnénk barátságosabbak egymással, lehetnénk együttműködőbbek. De nem leszünk, mert nem ismerjük fel az okát, pontosabban, gyengébbek, akik felismerik. A fejlődés nem egyforma mindenütt. És a természettörvények érvényesek az emberre is. Ezért lesznek sokat termelő létesítmények tulajdonosai, akik még többet akarnak, de az emberiségnek nincs szüksége többre. Biológiai lény, nem tud akármennyivel többet fogyasztani, de termelni akármennyivel többet tud. A túltermelésben akarja itt valaki a barátságosságot, együttműködést? Még mit nem, ha nincs verseny, ha nem ő győz, meghal (nem szó szerint). Együttműködésről szó sem lehet, mindenki verekedje ki magának amit akar. Erről szól az evolúció. Lehetne másmilyen is, csak az nem életképes hosszú távon. Volt ideje az életnek ezt megtanulnia néhány száz millió év alatt.

#13: Igaz, az evolúció valóban egy ilyen irányú trigger.

Ha korlátlan az élettér és az erőforrás, pontosan iylen invazív irányba visz minden fajt.

Aztán, amikor a túlszaporodás, túlfogyasztás és annak ökológiai hatása meghúzza a szigorú határt, jön egy nagy elhullási hullám, ezzel ugyanúgy az evolúció szabályozza vissza a megfutó fajt.

Csak ez a visszaszabályozás az adott fajnak fájós lehet. Nekünk embereknek közeledik ez a fájós természeti visszaszabályozás.

Amikor azt mondjuk, tenni kell valamit a rossz irány ellen, azzal egy puhább, lassabb, kevésbé fájdalmas önkéntes visszaszabályozást akarunk elérni.

A komplett természet megtenné ezt nélkülünk is, csak lehet, hogy úgy, hogy az élet a komplett bolygón visszaesik a bakteriális szintre.

A földnek, az univerzumnak, az evolúciónak egykutya.

Nekünk, embereknek viszont nem.