Guggolás lengési munka?

Ezt nem értem, ugyanis, akkor hova tűnik ereszkedéskor az a helyzeti energia (munka), amit a nagyobb emelkedési munka és a kisebb ereszkedési munka különbsége ad?

Nekem most végiggondolva úgy tűnt ésszerűnek hogy a kettő egyenlő.

Vagy az izom eltárolja ereszkedéskor rugalmas energia formájában?

Ugye ereszkedéskor, olyan mozgási energiával rendelkezik az ember amely egyenlő az emelkedési munkával (mivel abból alakul át).

És ezt az izomnak kell lefékezni nullára, akkor az energiaváltozás az emelkedési munka, nem?

"Ereszkedéskor a helyzeti energia ÉS az izom munkája IS hővé alakul."

Bennem kétely van, hogy ezek nem-e egyenlők, szerinted nem.

"A különbség abból adódhat, hogy ennek a folyamatnak van passzív része is."

És ezzel együtt felér a leereszkedési az emelkedési munkával? Tehát egyenlőek-e?

"Gondolom, hogy leguggoláskor nem 1 G-vel gyorsulva esel seggel a sarkaidra."

Úgy érted, hogy ekközben több?

Mert ez megmagyarázná, hogy mégis egyenlő, ugyanis leggugoláskor a pálya alján kis úton nagy fékezőerővel ugyanannyi munka lehet, mint emelkedéskor hosszabb úton kifejtett kisebb erővel.

"Szóval az izmok lefelé is dolgoznak, fékként, szinte azonos teljesítménnyel, mint felfelé."

Itt úgy érted azonos munkát végezve, nem?

Mert ha az izom teljesítmény lenne azonos, de háromszor annyi ideig tartana az emelkedés, mint az ereszkedés akkor a munka is 3x lenne.

Így tovább, ha 2x,5x lenne, tehát bármennyi lehet az arány.

Ezt fejtsd már ki, hogy értsem!

"És akkor ott van pl. az egyensúlyod megtartásához szükséges izommunka (ami ráadásul fizikai értelemben nem feltétlen jár mechanikai munkavégzéssel, mert az izomnak a puszta erőkifejtéshez is égetni kell, elmozdulás nélkül is)"

És ezt hozzáadva a fékezéshez, megadja az emelkedést, egyenlővé teszi?

"Inkább szimplán olvass utána, tipikusan mennyi kalóriát igényel a guggolás."

De az időtartamra van meghatározva és nem intenzitásra, a valóságtól távolabb nem is állhatna.

"Középsulis modellek alapján számításokat felírni egy olyan bonyolult mechanikájú gépezetre, mint amilyen az ember, jó eséllyel vaskos tévedésekre fog vezetni."

Ha egy képzeletbeli (tömeg nélküli), nagyon bonyolult kivitelezésű mechanikai szerkezettel emelek fel 100 kg-ot 1m magasra, gyakorlatilag semmit sem kell tudnom a szerkezet működéséről, hogy tudjam mennyi munkát végzett emelés közben.

Mechanikai szempontból az ember egy tömegközéppont (jó most a tehetetlenségi nyomatékát ne keverjük ide) azt kell figyelni.

És ennek a tkp-nak a megállítása lefelé összességében jár-e akkora munkával, mint annak emelkedése?

(magasság egyforma)

Azért teszem fel xedjére is a kérdést, mert a válaszok nem egyértelműek.

#5-ös válaszadódak!

Rosszul értelmeztem a válaszodban szereplő G-t, azt hittem a súlyerőre gondolsz, miközben a g (neh. gyors-ra).

Gyors fékezéskor a pálya alsó pontjához közeledve az erő jóval nagyobb mint a súlyerő, de kis úton fejti ki.

Ha jól értem te a két fázis egyenletesnek és egyenlő időtartamúnak vetted, így érthető, hogy a teljesítmények megegyeznek (és a munkák is).

""Mechanikai szempontból az ember"

Az a baj, hogy az izom teljesen másképp működik, és jóval több munkát végez. A többlet munka hővé alakul."

De gondolom mindkét fázisban hasonló hatásfokkal (ugye egy gyakorlaton belül).