Ha az üveg folyékony halmazállapotú akkor miért törik?

Köznapi értelemben az üveg szilárd anyag, szilárdként is viselkedik, kemény, rideg, törékeny.

Az egy másik kérdés, hogy fizikailag amorf szerkezetű, azaz nem szilárd, molekulái nem alkotnak rácsszerkezetet, hanem úgy viselkedik, mint egy folyadék, amelyiknek igen nagy a viszkozitása.

Mellesleg tényleg folyadék, kimutatható, hogy a sok évtizedes, egy-két évszázados ablaküvegek (pl, templomi üvegek) alul mérhetően vastagabbak, mint felül.

A folyadék definíciója az, hogy

1) megtartja a térfogatát

2) felveszi a tárolására használt edény alakját

A probléma a 2) pont. Sok anyag van, ami felveheti a tárolóedény alakját, csak mondjuk 10^100000 évig tartana. Akkor az most felveszi a tárolóedény alakját? Technikailag igen. Nincs időkorlát megszabva. De emberi szemszögből nézve nem.

Amire igazából gondolunk a 2) pont esetén az, hogy "emberi szemszögből nézve viszonylag rövid idő alatt felveszi az edény alakját". De ilyet nem illik mondani, mert a tudomány ennél objektívabb! Úgyhogy van akinek inkább le kell nyelnie azt, hogy az üveg egy folyadék.

Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a tudomány egy emberi eszköz, és így a szubjektivitásába belefér azt mondani, hogy az üveg szilárd, mert emberi mércével mérve irreális idő alatt venné fel egy edény alakját.

De mindenki döntse el magának, ez igazából egy önkényes kategorizálási kérdés, nincs jó és rossz válasz, legfeljebb elfogadottabb és nem annyira elfogadott.

Na igen.

A szurok hasonlóan viselkedik, csak sokkal gyorsabb.

Az vajon szilárd?

Gondolom láttál már útszéleken, csatornafedeleknél megfolyt aszfaltot. Meg töröttet is.

Az amorf anyagok ilyenek. Gyors erőhatásra törnek, lassúra folynak.

Azért szokás őket folyadékoknak nevezni, mert nem igazán tudsz éles határt húzni a folyadékok és az amorf anyagok közé. Ahogy egyre nagyobb a viszkozitás, eljutsz a folyékony csapvíztől az üvegig.